"A nagykövetségek elfoglaltak a zavarodott hollandokkal külföldön"
A holland nagykövetségek egyre jobban el vannak foglalva a zavarodott honfitársakkal külföldön. Az elmúlt tíz évben megkétszereződött a pszichológiai problémákkal küzdő turisták segítségének igénye. Évente legalább hatvan alkalommal konzuli közvetítés és segítségnyújtás után kíséret mellett visszaszállítják a nyaralókat Hollandiába. A sürgősségi központokon keresztül mintegy 500 olyan eset is van, amelyeket mentális állapotuk miatt haza kell szállítani.
Tessa Martens, a Külügyminisztérium klasztervezetője ezt mondta kedden a Volkskrantban. Különböző helyzetek vannak, amikor a turisták megbolondulnak nyaralásuk során: egy holland hátizsákos utazótól, aki eltéved, egészen olyanig, aki meztelenül irányítja a forgalmat egy nyüzsgő városban. A növekedés oka nem ismert, de valószínűleg az az oka, hogy az utazás sokkal könnyebbé vált, és az internetnek köszönhetően könnyen le lehet foglalni a repülőjegyeket.
Martens szerint a Külügyminisztériumban a helyi hatóságok és maguk a betegek is részt vesznek, akik szintén felveszik a kapcsolatot ezzel a céllal. Ez főként akkor fordul elő, ha az utazónak nincs utasbiztosítása, és sajnos egyre gyakrabban ez a helyzet.
Ezután megvizsgáljuk, hogyan finanszírozható a visszaút. Ezt aztán a családnak kell fizetnie.A minisztérium soha nem állja a költségeket.
Olvassa el a teljes cikket a Volkskrant honlapján: www.volkskrant.nl/binnenland/steeds-meer-verwarde-nederlanders-in-het-buitenland
Miért nem teszik egyszerűen kötelezővé az utasbiztosítást a jegyvásárláskor?
Számomra nem tűnik hasznosnak a folyamatos utasbiztosítással és a gyakori üzleti utakkal.
Aki meg akarja égetni a fenekét, annak számolnia kell a hólyagokkal!!! És lehetőleg nagyokat.
Könnyű ezt mondani, ha józan eszed van. De egyre gyakrabban mennek el ködös álomképpel távoli helyekre olyanok, akik saját országunkban nem tudnak vagy alig tudnak bejutni, azzal a gondolattal, hogy ott minden más és jobb. Valójában előre össze vannak zavarodva. Amíg pénzt tudnak dobálni, tárt karokkal várják őket, és mindenki igaz barát. De jaj, ha elfogy... Akkor Thaiföld is irgalmatlanul durva, és sorsukra hagyja őket. Vagy meghalhatnak a bangkoki költöztetőközpontban, amíg valaki jegyet nem rendez nekik.
Ez bármelyikünkkel megtörténhet. Csak remélem, hogy van a környéken egy kedves ember, aki eljön és megmenti Önt a nagy hólyagoktól...
Az utasbiztosítás általában nem fedezi a már meglévő feltételeket. Nem megoldás elmebetegek számára. Vagy a hazaszállítását.
Ez nem működik. Ezután minden vásárlásnál ellenőrizni kell, hogy valakinek van-e már (folyamatos) utasbiztosítása, van-e olyan, aki üzleti céllal utazik, és van biztosítva a munkáltatójától, van-e olyan, akinek van annyi pénze, hogy biztosítás nélkül utazzon.
És persze a biztosítótársaságoknak is kell ebből pénzt keresniük.
Így sokkal praktikusabb és olcsóbb lenne, ha az ilyen csapások költségeit a meglévő kötelező egészségbiztosítás fizetné. Az évi néhány száz eset természetesen földimogyoró.
Attól azonban kell tartani, hogy hirtelen még sok ilyen csapás lesz.
Visszaélés leselkedik.
Így marad, ahogy van, és erre van mit mondani.
Hollandiában is úgy tűnik, hogy folyamatosan nő a zavarodottak száma a köztereken. Statisztikailag tehát nem meglepő, hogy egyre több nyaraló téveszti szem elől a valóságot külföldön. Az is ok lesz, hogy a Volkskrant cikkében foglaltak szerint többen mennek egyedül nyaralni. Szerintem nem jó fejlemény, hogy ritkábban kötnek (folyamatos) utasbiztosítást. Elképzelhető, hogy a külföldön szükséges orvosi ellátást a holland alapbiztosítás fedezi (amelynek megtérítése kellemetlen meglepetéseket okozhat), és az emberek elfelejtik, hogy ez nem vonatkozik a hazaszállításra.