A Mekongban épülő új gát feszültséget okoz az országok között

Laosz kormánya ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy egy nagy gátat építsen a Mekong folyón. A Mekong Délkelet-Ázsia legnagyobb folyója, többek között a lakosság fontos része Thaiföld ettől a folyótól függ a megélhetése.

A szomszédos országokkal, Thaifölddel, Vietnammal és Kambodzsával folytatott konzultációk, amelyek tartanak a folyó vízgazdálkodására és ökológiájára gyakorolt ​​következményektől, egyelőre nem vezettek eredményre.

parti államok

A tegnapi konzultáció hat hónap után megszakadt. A négy part menti állam, a Mekong, Laosz, Kambodzsa, Thaiföld és Vietnam 1995-ben létrehozta a Mekong Bizottságot (MRC), hogy megvitassák a folyóval kapcsolatos közös problémákat. A Mekong gátak építése nem lehetséges a többi parti állammal való előzetes egyeztetés nélkül.

A négy ország képviselői most tárgyalnak kormányukkal, hogyan tovább. A gáttal kapcsolatos nézeteltérések valószínűleg napirendre kerülnek a Mekongi Bizottság tanácsának, amely csak októberben vagy novemberben ül össze. Úgy tűnik, jó esély van rá, hogy Laosz már megkezdi az építkezést. A thaiföldi média szerint Laosz már megkezdte az utak építését a helyszínre, miközben a víztározó építésének helyén élők már feltételezik, hogy el kell költözniük.

Súrlódás Laosz és Vietnam

A probléma komoly súrlódásokat okozott Laosz és Vietnam között. A laoszi értékelés a gát szomszédos országokra gyakorolt ​​hatásáról sok kívánnivalót hagy maga után – mondta Le Duc Trung, a vietnami Mekong-bizottság főigazgatója a vientiane-i ülés után.

A Le Duc Trung tízéves moratóriumot javasol a Mekong gátak építésére. Ez magában foglalja a laoszi Xayaburi tartományt is, ahol Laosz meg akarja építeni az új gátat.

Kambodzsa és Thaiföld egyaránt felszólította Laoszt, hogy hosszabbítsa meg a tárgyalásokat. Kambodzsa szerint jobban meg kell vizsgálni a gátak határokon átnyúló ökológiai hatásait a Mekongra. Időre van szükség ahhoz is, hogy meghozzák az esetleges gáttal járó intézkedéseket.

Thaiföld további kutatásokat szeretne

Thaiföld meg akarja vásárolni annak az áramnak a nagy részét, amelyet a tervezett gáton lévő vízerőműnek előállítania kellene, de több időt szeretne a következmények feltérképezésére. Bangkok különösen aggódik a következmények miatt, akiknek megélhetése a folyótól függ. „Szeretnénk látni, hogy a helyi lakosságra gyakorolt ​​hatást megfelelően figyelembe vegyék” – mondta Jatuporn Buruspat, a thaiföldi vízügyi minisztérium főigazgatója.

Laosz ellenzi az ellentmondásos gátról folytatott tárgyalások meghosszabbítását. Az új tanulmányok sokkal több időt igényelnek, mint további hat hónap – érvel a kormány. Viraphonh Viravong, a laoszi delegáció vezetője a konzultációkon azt mondta, hogy a gát tiszteletben fogja tartani a Mekong Bizottság összes irányelvét, valamint az ilyen projektekre vonatkozó nemzetközi szabványokat. "A hajózhatóságra, a halvándorlásra, az üledékképződésre, a vízminőségre, a folyóökológiára és a helyi lakosok biztonságára gyakorolt ​​jelentős hatások elfogadható arányokra csökkenthetők" - áll a hivatalos közleményben.

Laosz kritikája

A javaslattal kapcsolatos tanulmányok sorozata azonban ellentmond ennek az állításnak. A Mekong Bizottságot tanácsadó több szakértői csoport kritikus megjegyzéseket fogalmazott meg a laoszi tervekkel kapcsolatban. A szakértők szerint Laosz nem tartja be a Mekong-bizottság irányelveit a folyó vízminőségének és ökológiájának védelméről. A Laosz által kínált megoldást elégtelennek minősítik.

A vízerőmű harminc év alatt az üledékképződés miatt a kezdeti kapacitásának 60 százalékát is elveszítheti – figyelmeztetnek a szakemberek. Ez anyagi csapás lehet Laosz számára. Hiszen a gátat egy thaiföldi cég építené, amely 29 éves koncessziót kapna a vízerőmű üzemeltetésére.

A Természetvédelmi Világalap színvonaltalannak minősíti a Laoszi kutatást

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a Laosz által készített környezeti hatástanulmányt és megvalósíthatósági tanulmányt „nem színvonalúnak” nevezi. A környezettanulmány csak öt vándorhalfajra vizsgálta a következményeket, miközben több mint kétszáz halfaj fordul elő a területen, ebből hetven vonul. Azok a csatornák, amelyek biztosítják, hogy a halak úszhassanak a gát körül, nem felelnek meg a legtöbb szabványnak, amelyet a Mekong Bizottság az ilyen létesítményekre szabott. A folyásirányban élő halászokra gyakorolt ​​következményekkel sem foglalkoznak.

A laoszi gát az első az összesen tizenegy gát közül, amelyet a parti államok a Mekongban akarnak építeni. A Mekong Kínából származik, amely már több gátat épített a felső szakaszán, majd Burmán, Thaiföldön, Laoszon és Kambodzsán keresztül Vietnamba folyik.

Forrás: De Wereld Morgen.be