Végre elérkezett az igazság pillanata: Thaiföldnek óriási veszteséggel kell eladnia hatalmas rizskészletét, amelyet a vitatott rizsjelzálog-rendszer keretében vásároltak fel. Nawatthamrong Boonsongpaisan miniszternek (a Miniszterelnöki Hivatal) ezt csütörtökön vonakodva kellett elismernie.

A rizs értékesítésére sürgősen szükség van, mert a kormány 476,89 milliárd bahttal tartozik a programot előfinanszírozó Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szövetkezeti Banknak (BAAC). A Kereskedelmi Minisztérium eddig mindössze 65 milliárdot utalt át az állami banknak a rizsértékesítésből.

Ha a kormány folytatni akarja a programot, akkor a következő hónapokban gyorsan el kell adnia a 2011-2012-es rizsszezont és a 2012-2013-as szezon első termését, mert a raktárak tömve vannak, és minél tovább áll a rizs, egyre inkább romlik a minőség.

A jelzáloghitel-rendszert a Yingluck-kormány indította el [Thaksin volt miniszterelnök ragaszkodására] azzal a céllal, hogy növelje a gazdálkodók jövedelmét. Olyan árakat fizet, amelyek körülbelül 40 százalékkal haladják meg a piaci árakat. A kormány szerint ezzel nem lehetett gond, mert a rizs világpiaci ára emelkedni fog. Az ár azonban alig emelkedett, így a thai rizs eladhatatlanná vált, az export összeomlott, és Thaiföldet megelőzte Vietnam és India a világ első számú rizsexportőreként.

Bevezetése óta több oldal is a program felülvizsgálatát szorgalmazza, mert az a kormány pénzügyeit jelentősen megterheli, és nem a gazdák, hanem a molnárok, nagybirtokosok és korrupt politikusok profitálnak belőle. A 2011-2012-es rizsszezon 140 milliárd baht veszteséget termelt, és ez az összeg a 210-2012-as szezonban több mint 2013 milliárd bahtra nő. Apró „fényes folt” az a tény, hogy a második betakarítás termése a szárazság miatt elmarad a várttól. Balszerencse a gazdáknak, de előnyös a kormánynak, amelynek kevesebb rizst kell vásárolnia.

Jac Luyendijk, a Swiss Agri Trading SA munkatársa szerint a rizsárak hosszú távú kilátásai borúsak. „A probléma egyre nagyobb és nagyobb Thaiföld növekvő rizskészlete miatt. Amikor Thaiföld elkezdi árulni őket, évekig leragadunk a nagyon alacsony rizsárak mellett.

(Forrás: Bangkok Post weboldala, 7. március 2013.; furcsa módon ez a cikk nem szerepel a papírújságban)

Rövid magyarázat

A Yingluck-kormány által újra bevezetett rizsjelzálog-rendszert a Kereskedelmi Minisztérium indította el 1981-ben a rizs túlkínálatának enyhítése érdekében a piacon. Rövid távú bevételt biztosított a gazdálkodóknak, lehetővé téve számukra, hogy késleltessenek rizsük eladásával.

Ez egy olyan rendszer, amelyben a gazdálkodók fix árat kapnak hántolatlan rizsükért. Illetve: a rizs fedezetével jelzáloghitelt vesznek fel a Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szövetkezeti Banknál. A yinglucki kormány egy tonna fehér rizs árát 15.000 20.000 bahtban, Hom Maliban pedig XNUMX XNUMX bahtban határozta meg, minőségtől és páratartalomtól függően. A gyakorlatban a gazdálkodók gyakran kevesebbet kapnak.

Mivel a kormány által fizetett árak 40 százalékkal magasabbak a piaci áraknál, érdemesebb támogatási rendszerről beszélni, mert egyetlen gazda sem fizeti ki a jelzáloghitelt, és nem adja el a rizsát a szabad piacon. 

A március 7-i thaiföldi hírekből

A rizsjelzálog-rendszert előfinanszírozó Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szövetkezeti Banknak nagy valószínűséggel a GSB társbankjára kell támaszkodnia a rendszer finanszírozásához. A jelzáloghitel-rendszer stabilitásával és a bank likviditásával kapcsolatos aggályok miatt a BAAC-nak már most is magasabb kockázati prémiumot kell fizetnie a bankközi ügyletek során.

A 2012-2013-as rizsszezonra vonatkozó jelzáloghitel-rendszer költségét 300 milliárd bahtra becsülik. Ebből az összegből 141 milliárd bahtot az Államadósság Kezelő Iroda finanszíroz. A többit a Kereskedelmi Minisztériumnak az előző szezonban vásárolt rizs értékesítéséből származó kifizetéseiből kell származnia. De itt van a probléma, mert ez a rizs gyakorlatilag eladhatatlan a kormány által a gazdáknak fizetett magas ár miatt.

A fennmaradó pénzt a BAAC felvehetné kölcsön, de a kormány nem nagyon hajlandó kezesként fellépni, mert azt a területet maga szeretné felhasználni infrastrukturális tervei megvalósításához a következő években. Így a Kormányzati Takarékpénztárnak kell segítenie.

Mint arról tegnap beszámoltunk, az Anyatermészet segítő kezet nyújt, mert a szárazság miatt a vártnál jóval kevesebb rizst takarítanak be, ami szép anyagi hasznot jelent. Természetesen nem a gazdáknak, hanem a minisztériumnak.

3 válasz erre: „A kormány elismeri: veszteségesek vagyunk a rizseladásokon”

  1. Dick van der Lugt mondja fel

    A „Kormány elismeri: veszteségeket szenvedünk a rizsértékesítésen” üzenet most egy rövid magyarázattal és a BAAC pénzügyi helyzetét bemutató hírrel egészült ki.

  2. Cornelis mondja fel

    Az 60-as évek óta az EU-ban is előfordultak ehhez hasonló helyzetek – és bizonyos esetekben még mindig fennállnak – a közös agrárpolitika (KAP) összefüggésében. A gazdálkodók bizonyos termékek esetében a világpiaci árnál jóval magasabb garantált árakat kaptak, és az export lehetővé tétele érdekében a garantált ár és a világpiaci ár közötti különbözetet exportkor kifizették az exportőrnek. Ezzel szemben az EU-ba történő behozatalkor ezt a különbözetet úgynevezett mezőgazdasági illetékként kellett megfizetni, és ez természetesen visszatartotta az importot…………
    Egyes ágazatokban az EU is rögzített (túl magas) áron vásárolt termékeket, majd raktározott; ez olyan jelenségeket eredményezett, mint a „vajhegy”. Az ilyen készleteket gyakran dömpingáron dömpingelték a világpiacra. Ez nagyon szomorú, és például a fejlődő országok rovására megy, amelyek saját, hasonló termékeik értékesítését is összeomlották.
    Az ilyen tényezők a thaiföldi rizsjelzálog-rendszerben is megjelennek. El tudom képzelni, hogy az emberek biztosítani akarják a rizstermelést, de ezt a termelési kvótákhoz kellene kötni. Ahogy most van - legalábbis ha jól értem - valójában a lehető legmagasabb termelést ösztönzik, ami végső soron jóval meghaladja a piaci keresletet.

    Dick: Ez az ösztönzés abban rejlik, hogy a kormány megígérte, hogy „minden rizsszemet” megvesz.

  3. Dick van der Lugt mondja fel

    @ Cornelis A termelési kvóták mellett érvelsz. Mások a minőségjavítást (magasabb tápérték), az ökológiai termesztést (Thaiföldön túl sok permetezés), a termékinnovációt (rizs alapú termékek, amelyekből már most is sok van) és a magasabb ra-nkénti termelést (Vietnam sokkal jobb eredményeket ér el ezen a területen) említik. ).

    Egyébként jó válasz öntől, az összehasonlítás az EU agrárpolitikájával.


Hagyjon megjegyzést

A Thailandblog.nl cookie-kat használ

Weboldalunk a sütiknek köszönhetően működik a legjobban. Így megjegyezhetjük beállításait, személyre szabott ajánlatot tehetünk, és Ön segít nekünk a weboldal minőségének javításában. Bővebben

Igen, szeretnék egy jó weboldalt