Khun Chang Khun Phaen, a thai irodalom leghíresebb eposza

Szinte minden thai ismeri a Khun Chang, Khun Phaen és a kedves Wanthong közötti klasszikus szerelmi háromszög tragikus történetét.

Sokan el tudják mondani részeit. Készült belőle színdarab, számos film, televíziós sorozat, és adaptálták könyvekké és rajzfilmekké. Dalok és közmondások szólnak róla, Suphanburiban és Phichitben pedig sok utcát neveztek el a történet szereplőiről. A Phaen név vonzó Thaiföld ugyanaz, mint nálunk Rómeó vagy Casanova, nagy szerető vagy nőcsábász, ha úgy tetszik.

háttér

Talán a történet gyökerei egy valós eseményre vezethetők vissza, valamikor a 17. században. Ezután szóban továbbadták, és folyamatosan új történetekkel és részletekkel bővítették. Turné színházi társulatok előadták a történet egyes részeit; Thaiföldön mindenhol számíthattak lelkes közönségre. A történetet csak a 19. század közepén írták le az udvarban, Samuel Smith misszionárius 1872-ben nyomtatta ki, míg Damrong Rajanubhab herceg kiadása a legismertebb.

A könyvet a jól ismert házaspár, Chris Baker és Pasuk Pongpaichit gyönyörűen lefordította angolra „The Tale of Khun Chang Khun Phaen, Sziam szerelem, háború és tragédia nagy népi eposza” címmel, és a Silkworm Books adta ki (2010) ) . A kötött kiadás 1500 bahtba kerül, de nemrég jelent meg egy puhakötésű kiadás, amit még nem láttam. A könyv kiterjedt megvilágító jegyzeteket és sok gyönyörű rajzot tartalmaz, amelyek együttesen teljes képet adnak az akkori thai társadalom minden rétegéről.

A történet rövid összefoglalása

Chang, Phaen és Wanthong együtt nőnek fel Suphanburiban. Chang csúnya, alacsony, kopasz férfi, rossz szájú, de gazdag. Phaen viszont szegény, de jóképű, bátor, jó a harcművészetekben és a mágiában. Wanthong a legszebb lány Suphanburiban. Songkran közben találkozik Phaennel, aki akkor még kezdő volt, és szenvedélyes viszonyba kezdenek. Chang a pénzével próbálja meghódítani Wanthongot, de a szerelem győz. Phaen elhagyja a templomot, és feleségül veszi Wanthongot.

Néhány nappal később a király felszólítja Phaent, hogy vezessen hadjáratot Csangmaj ellen. Chang megragadja a lehetőséget. Azt a pletykát terjeszti, hogy Phaen elesett, és Wanthong anyjával és vagyonával szövetségesként sikerül elfognia a vonakodó Wanthongot. Wanthong élvezi kényelmes életét új, figyelmes és hűséges férjével.

Aztán Phaen visszatér a csatamezőn aratott győzelméből egy gyönyörű nővel, Laothonggal, mint zsákmányt. Suphanburiba megy, és követeli első feleségét, Wanthongot. Laothong és Wanthong féltékeny vitája után Phaen távozik, így Wanthong Changgal marad. Egy vétség miatt a király birtokba veszi Laothongot.

Phaen visszatér Suphanburiba és elrabolja Wanthongot. Több évig magányosan élnek a dzsungelben. Amikor Wanthong teherbe esik, úgy döntenek, hogy visszatérnek Ayutthayába, ahol Phaen bosszantja a királyt azzal, hogy Laothong visszatérését kéri. Phaen börtönben van, ahol Wanthong jól vigyáz rá.

De aztán Chang elrabolja Wanthongot, és elviszi a házába, ahol megszüli Phaen fiát. A Phlai Ngam nevet kapta, és apja köpködő képmásaként nő fel. Chang féltékeny hangulatban megpróbálja megölni úgy, hogy a dzsungelben hagyja, ami nem sikerül, Phlai Ngam pedig visszavonul egy templomba.

Évek telnek el, és Phlai Ngam apja nyomdokaiba lép. Győztes a háború és a szerelem csataterén. Chang nem adja fel a harcot Wanthongért. Könyörög a királynak, hogy határozottan ismerje el Wanthongot a feleségének. A király magához hívja Wanthongot, és megparancsolja neki, hogy válasszon két szeretője között. Wanthong tétovázik, nagy szerelmének nevezi Phaent, hűséges védelmezőjének és jó gondozójának pedig Changot, mire a király feldühödik, és lefejezésre ítéli.

Wanthongot a kivégzés helyszínére viszik. Fia, Phlai Ngam mindent megtesz, hogy meglágyítsa a király szívét, a király megkegyelmez, és az ítéletet börtönre változtatja. A gyors lovasok Phlai Ngam vezetésével azonnal távoznak a palotából. Sajnos túl későn, mert messziről látják, hogy a hóhér felemeli a kardot, és amikor Phlai Ngam megérkezik, Wanthong fejére esik.

A történet szereplője

A történet lenyűgöző és változatos, és soha nem lesz unalmas. Népies humorral, erotikus jelenetekkel, érzelmes és kegyetlen pillanatokkal, bulik, csaták és hétköznapi események leírásával tarkítva. Univerzális történet szerelemről és gyűlöletről, hűségről és hűtlenségről, irigységről és hűségről, örömről és bánatról. A karakterek az életből merítenek és elidőznek. Minden oldal kínál valami újat és érdekeset. Akit nem zavar ezer oldal (de ha ismeri a történetszálat, annak részeit is remekül el tudja olvasni), az élményekkel gazdagabb.

Néhány részlet a könyvből

– A bőre bársonyosan puha volt. Mellei hegyesek voltak, mint a lótuszok, amelyeken szétrepedtek a szirmok. Illatos volt, édes és nagyon szeretnivaló. Vihar tombolt, és heves felhők gyülekeztek. A por kavargott a monszun szélben. Mennydörgés zúdult végig az univerzumon. Az ellenálláson túl a vizek elárasztották az egész három világot. A vihar alábbhagyott, a sötétség eloszlott, és a hold ragyogóan ragyogott. Mindketten fürödtek a boldogságban…”

„…Sok különböző előadást játszottak egyszerre, és emberek tömegei sétáltak körül, hogy megnézzék. Az úri emberek, a hétköznapi emberek és a szegények vállvetve lökdösődtek. Fiatal vidéki lányok erőteljes arccal, vékony fehér felsőruhát és alsóruhát viselnek, hámozott lótusz mintával. Folyton emberekbe ütköztek, és megnevettettek másokat. Az arcuk félelmetesnek és szégyenlősnek tűnt a figyelmetlenségük miatt. A rakoncátlan részegek tántorogtak, öklüket felemelve verekedésre hívták a járókelőket. Addig bántalmaztak mindenkit, aki az útjukba került, amíg be nem tapsolták, kivörösödött a szemük…

– Újra közzétett üzenet –