További integrációs követelmények: „Legjobb védés”
Nemrég publikáltunk egy cikket a beilleszkedés további követelményeiről Hollandiában. További információ már elérhető. Rob V a következőket írta erről.
„Munkaerő-piaci modul”
1. január 2015-től új résszel egészül ki a hollandiai beilleszkedési vizsga, nevezetesen: „Tájékozódás a holland munkaerőpiacon”. A „Hollandia munkaerőpiaci tájékozódás” vizsgarész két részből áll: egy portfólióból és egy záróinterjúból. A portfólió olyan feladatokból áll, amelyekben az integrátor a munkaerőpiacon tájékozódik, és ezek eredményeit nyolc kártyán, az úgynevezett „Eredménykártyákon” tölti ki az integrátor.
Ezek a kártyák a pályaválasztásról, a karrierlehetőségekről, a reális karrierképről, a holland munkakultúráról, készségekről és képzésekről tárgyalnak, amelyekre valakinek Hollandiában kell dolgoznia. A portfólió segítségével az integrátor karriertervet készít, amelyet meg fog valósítani. Ha a portfóliót jóváhagyták, az integrátor vizsgát tehet a második részből, amely az utolsó interjú, amelyen a portfóliót megvitatják. Itt talál bővebb információt a munkaerő-piaci modul végső célkitűzéseinek tervezetéről.
Forrás: www.inburgeren.nl/
További információ: www.duo.nl/Images/
Patronáló
Ezt a részt minden beilleszkedő embernek meg kell tennie, még akkor is, ha már van munkája, vagy más okok miatt nincs szüksége segítségre az itteni munkakeresésben. Ha engem kérdez, pártfogó a javából és minden testreszabás nélkül. Nem mindenkinek van szüksége ilyesmire: a partnereknek, akiknek már van munkájuk, és azoknak, akiknek van párjuk, és (egy életen át) itt éltek. Szerintem a családos bevándorlók körülbelül 2/3-ának van anyanyelvi élete, ami nem mond el mindent, de azt jelzi, hogy a partnermigráció nem elavult sztereotípia a származási országukból partnert hozó bevándorlók/vendégmunkások körében.
Még mindig ez látszik a kiindulási pontnak: „szánalmas importmenyasszonyok” akár a vendégmunkások (az utódok) VAGY a bennszülött férfiak közül, akik egy „klasszikus nőt” hoznak magukkal keletről (Oroszország, Thaiföld, Fülöp-szigetek stb.), hogy „ esélyük sincs arra, hogy a hüvelykujjuk alatt tartsák” ” el tudja végezni a házimunkát. Kár, ha nem ebbe a kis csoportba tartozol. Kár, ha elvégezte a tanulmányait, gyorsan találjon munkát itt Hollandiában, ha hat hónapra ide-oda jöjjön lakni, mert Önnek és párjának már nem kell dolgoznia, vagy tud távmunkát végezni.
Egy ilyen munkaügyi modult egyszerűen elérhetővé lehetne tenni az interneten, hogy azok megtalálják, akiknek szükségük van rá. Akinek pedig útmutatásra van szüksége, az találhat utat, de ezt ne erőltesse rá olyanokra, akiknek rendben vannak a dolgaik és nincs rá szüksége.
Csak egy szomorú politika, amely nem foglalkozik valódi problémákkal, szükségtelenül pártfogolja a normális bevándorlókat, és több bürokráciát és költségeket hoz létre. Hogy ez hogyan rímel például liberális vagy szociáldemokrata értékekre, azt bárki találgathatja. Én populizmusnak hívom.
Rob V
Itt új szabályokkal állunk szemben, hogy szabotáljuk a nemzetközi kapcsolatokat. Már az 1995-es években is léteztek. Az XNUMX-es években Dick van der Lugt már készített egy helyi musicalt, aminek a forgatókönyvét én írtam. Ebben az elem játszott szerepet. Hirtelen elvesztettük a koreográfusunkat, mert akkoriban nem tudta elvinni a párját Hollandiába. Ezért emigrált. Elhelyezkedhetett egy holland cégnél a származási országában. Ez XNUMX-ben volt. Az elmúlt tizenöt évben ez a szabotázstörvény egyre jobban finomodott, de a fentiekből azt látjuk, hogy Hága kreativitása ezen a területen nem ismer határokat. Megmutatja, hogy egy korlátozott nézet egyre inkább átveszi az uralmat ezen az országon, és fokozatosan csak a hülyeség nem ismer határokat.
Az egész „integrációs” sztori nem más, mint kísérlet arra, hogy a Berberlandból vagy Kambodzsa rizsföldjeiről származó „hülye importmenyasszonyokat” az oktatási akadály leküzdésére kényszerítsék. Teljes politikai korrektségből figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy egyes importmenyasszonyok, például doktorral (PhD) vagy egy lépéssel kevesebb mesterrel, tényleg nem akarják elvesztegetni az idejüket egy helyi nyelv vagy valamilyen helyi szokás és szokás elsajátítására!
Tényleg azt hiszi, hogy egy akadémikus, aki a Philips nemzetközi fizikai laborjában vagy más nemzetközi intézetben dolgozik, hasznot húzna a holland nyelvtudásból? Mi van akkor, ha az AH tőzsdei ügyintézője nem tud elég angolul ahhoz, hogy megmondja, hol található X vagy Y tétel? Légy bölcsebb.
De igen, józan eszű köztisztviselő/politikus?
Sok zúgolódás, de minden azon múlik, hogy a partnernek milyen jövőbeli tervei vannak a hollandiai letelepedéssel kapcsolatban, és így részben az Ön döntése alapján. A világ szinte minden országának megvannak a maga követelményei a betelepítéssel kapcsolatban. Ez alól mi sem vagyunk kivételek.
Ami a művek portfólióját illeti, nem új keletű, és már évek óta létezik, valamint az utolsó interjú, amely során kérdéseket tesznek fel a portfólió tartalmáról. Portfóliójához 12 vagy 22 komponens közül választhat, amelyek 1 vagy 2 utolsó interjúhoz kapcsolódnak. Választhatsz szociális modult is (kávé a szomszéddal stb.) Csak annyi a különbség, hogy a portfóliómunka most mindenkire vonatkozik.
Egyre kellemetlenebb ország ez itt, 17 éve itt a thai feleségemmel
megnősült, elvégezte a kötelező beilleszkedési tanfolyamot és könnyedén levizsgázott, majd elkezdett dolgozni, amíg ki nem hívtak egy új, akkoriban adaptált tanfolyamot, ami
nehezebb és nehezebb, mint az előző, arra a védekezésre reagálva, hogy a feleségem dolgozott, esetenként heti 6 napot, jött a válasz: vasárnap is meg lehet csinálni, vagyis a heti 6 napi munka jutalma, ill. tb-járulék fizetése egyébként.kezdte a vasárnapi tanfolyamot, ahol egy idő után a tanár
megjegyezte, hogy a feleségem nem tudta kielégítően elvégezni ezt a tanfolyamot.
a tanár lemondást kér, részben azért, mert a feleségem pozitívan állt hozzá, és mindig időben érkezett leckére, együttérzésből úgy döntött, hogy ezt kéri az önkormányzattól, ez pozitív lett
megtiszteltetés, alacsony tanulási képességre hivatkozva azonban bejelentették, hogy megnehezül a holland útlevél megszerzésének lehetősége, mivel most 1998 februárja óta Hollandiában él, ez már nem probléma, de mi már nem értékelik a holland útlevelet, ma elhagyjuk a gyermekkertet.
Ez Hollandia a javából. Itt dolgozhatnak Lengyelországból, Bulgáriából stb. Hollandia nyelvét nem ismerik, de dolgozhatnak itt. Nagyon furcsa, ha ez lehetséges. De ha itt valaki thai-ra is garanciát vállal, már semmi sem lehetséges. Ennek tulajdonképpen semmi köze Hollandia nyelvéhez és tudásához. Gr Tjerk,
Senkinek nem jó... Már nem tudják, hol keressenek.
Lassan szégyellnie kell a fenekét, amikor el kell mondanod neki, hogy neki (igaz, thai egyetemi múltjával) el kell viselnie ezeket a „civilizációs viszontagságokat”.
Régebben olyan büszke voltam, hogy azt mondtam: „Hollandiából származom”.
Szeretném látni a reakciót, ha Thaiföld is bevezetné a külföldiek integrációját.
Hollandia legalább lehetőséget kínál állandó tartózkodásra, Thaifölddel ellentétben......
Kedves Cornelius!
Ez nem igaz. Évente viszonylag kis számú külföldi jogosult „állandó tartózkodásra”. Ismerek itt két hollandot, akiknek ez van, és ezért már nem kell vízumokkal és 90 napos jelentésekkel bajlódniuk. A legmagasabb fokozat a honosítás, azaz a thai útlevél. Angol kollégámnak, Jonathannak brit és thai útlevele van.
Az állandó tartózkodási engedély megszerzéséhez tudnia kell érteni és beszélni a thai nyelvet.
Thaiföldnek is megvan a maga integrációs formája.
Az olvasás és az írás azonban sokkolni fogja.
(Még mindig?)
Szerintem ez nem Hollandia dolga, még akkor sem, ha egy „szánalmas importmenyasszonyról” van szó. Az egyetlen követelmény, amit meg lehet tenni, az az, hogy tényleges házasságról és ne érdekházasságról legyen szó. Az, hogy valaki elsajátítja-e már a nyelvet és a kultúrát, lényegtelen. Az évszázadok során Hollandia olyan ország volt, ahová messziről érkeztek emberek. Amszterdam csak akkor lett nagyszerű, amikor a gazdag antwerpeni kereskedők meg akartak szabadulni II. Fülöp adóterhétől, és északabbra kerestek menedéket. Abban az időben Antwerpen és Amszterdam között nagy volt a távolság. Mindazonáltal el tudom képzelni, hogy az „új” hollandoknak először Hollandiában kell élniük a szükséges éveket, mielőtt igénybe vehetnek bizonyos szociális rendszereket (amennyiben még vannak).
Véleményem szerint Hollandia olyan politikát folytat, amely csak azt biztosítja, hogy bizonyos szellemiséggel, tudással és/vagy készségekkel rendelkező nem hollandok szívesebben keressenek más helyeket. Ráadásul nem vagyok benne olyan biztos, hogy azok a tehetséges hollandok, akiket Hollandiának meg kellene tartania, valóban ott is maradnak. Tanultak hollandul (helyesen vagy nem) otthon és az iskolában, de utána jó néhányan inkább máshol tanulnak tovább, és soha többé nem térnek vissza. Ők is azok (főleg most, hogy Hollandiában nincs állás), akik tanulmányaik után más országokba költöznek. Megvan az a pizza. A kettős útlevélről szóló tavalyi vita során ez véleményem szerint nagyon világossá vált. Különösen az Egyesült Államokban élő és dolgozó, magasan képzett hollandok csoportja volt óriási lobbizás Hágában ebben a kérdésben. Valahányszor olvastam róla valamit, egy holland amerikairól szólt (két útlevél), aki egy amerikaihoz ment feleségül. Talán egy napon visszatérnek Hollandiába, de attól tartok, hogy ez csak a karrierjük után fog megtörténni. Ami a munkás éveiket illeti, Hollandia keveset profitál tehetségükből. Vegyük fontolóra a Heleen Mees körüli affért is, aki állítólag Buiter vezető közgazdászt „lenyomta”. Mindkettő amerikai egyesült államokbeli szervezeteknek (a New York Egyetemnek és a Citi Banknak) dolgozik (szerk.). Példáimban természetesen olyan emberekről beszélek, akik valami különlegeset csinálnak, és „megcsinálták”. Egyszerűen reflektorfényben vannak. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem korlátozódik erre a csoportra. Csak a többiről kevesebb van az újságban. Mindenesetre jó néhányat ismerek Ázsiában. Hollandiának minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy megtartsa szellemileg, tudással és/vagy készségekkel rendelkező embereket, vagy ösztönözze kívülről érkezőket. A holland nyelv és kultúra ezután következik.
Moderátor: Túl sok általánosítás.
Az a szomorú, hogy ezek a szigorúbb szabályok nemcsak sok tisztességes polgárt érintenek, és lehetetlenné teszik, vagy megnehezítik és költségessé teszik, hanem az is, hogy szigorú szabályok mellett azok, akik egyszer belépnek, nem fognak gyorsan távozni. Végül is soha nem tudhatod, hogy visszatérhetsz-e. Ezért jobb, ha komolyan fontolóra veszi a honosítást, hogy a jövőben ne kerüljön szembe az elmaradott migrációs vagy integrációs jogszabályokkal. Az ellenkezője: a rugalmas vízum és tartózkodási papír a szociális rendszerből kezdetben szinte teljes kizárással nem választható. Megbízhatnád magukra az emberekre, hogy szükség van-e munka- vagy nyelvtanfolyamra, de ne döntsd el magad, ha másnak nem jelentesz gazdasági vagy társadalmi terhet? Ha van referensed (partnered), annak lehetségesnek kell lennie, nem? A munkaerő-migráció nehezebb, teljes megnyitása árthat az ágazatoknak (gondoljunk csak arra, hogy a földeken vagy az üvegházban dolgozunk szinte semmiért). De a családi vándorlásnak nincs nyomasztó hatása, főleg nem abban a számban, amilyenben előfordul (évente 16-18 ezer behozatal, de évente néhányan távoznak is). Egy bot az ajtó mögött azoknak, akik letérnek a sínekről, hagyd, hogy az emberek maguk találják ki, amíg önellátó vagy.
Micsoda szomorú káosz az NL-ben, ha nem lenne olyan szomorú, hangosan röhögnék rajta.
A fiam és a lányom egyaránt thai és holland állampolgárságú, holland útlevéllel rendelkeznek, és a hágai városházán vannak bejegyezve. Holland születési anyakönyvi kivonatot igényelhet és kaphat. Még soha nem jártam Hollandiában, és most megtörténik, egyik szót sem beszél hollandul. Mit gondolnak, mit fognak tenni, ha ők ketten valaha is Hollandiába mennek? Nem kell nekik vízum.
Amikor Thaiföldön vagyok, gyakran kapok kérdéseket Hollandia szigorú követelményeivel kapcsolatban. Ez sok bizonytalanságot okoz egy thai férfiban, aki őrülten szerelmes egy hollandba. Ha hallod a svédországi történeteket, az ott egy szelet torta Hollandiához képest. Gyakran kapok kérdéseket azzal kapcsolatban is, hogy a holland férfiaknak tartásdíjat kell fizetniük voltuknak és gyermekeikért. Ez nem igaz, igaz? Ez kifogás, nem?
Thaiföldön is van tartásdíj.
Ehhez először bírósághoz kell fordulni.
De az emberek gyakran jobban szeretik, ha semmi közük a volt partnerükhöz.
Általában a házasság alatti bántalmazás miatt.
Sőt, jobb válások esetén a gyerekeket gyakran megosztják vagy kiszervezik a nagyszülőknek.
A gyerekek láthatóan szintén nagyban befolyásolják azt a döntést, hogy kivel nevelkedjenek.
Ha jól értem - és ezek 2012-es adatok lennének - Svédország az az ország, ahol eddig a legtöbb turistavízumot elutasították, körülbelül 12,5%-kal. Belgium következik 11,8%-kal. Ha jól emlékszem, Franciaország mindössze 1,5%-os elutasítással zárja a listát. Tehát a turistavízumokról beszélek.
Ezek a számok (schengeni vízum Thaiföldre) megközelítőleg helyesek, írok róla egy cikket, egyes országokban 2013-ra még 1% alatti az elutasítási arány. Megtalálhatóak az EU honlapján. De ezek a számok a C típusú vízumokra vonatkoznak. A D vízumot (letelepedési beutazás) nem tartalmazza. Az idézett számok tehát keveset mondanak el a bevándorlási politikáról vagy nehézségekről (a beutazás esélyéről), nem beszélve az integrációt körülvevő jogszabályokról. Nem tudnám, hogy a svédek mennyire szigorúak vagy rugalmasak a családi migrációt illetően, és milyen jogokkal, kötelezettségekkel és lehetőségekkel kell megküzdenie egy svédként egy thai partnerrel. Általánosságban elmondható, hogy Svédország nagyon szociális volt, de ez vonatkozik a családi migrációra és az integrációra is?
Én is nehezen tudok vitatkozni egy svéddel. Nem tudom, milyen gubancok bukkanhatnak fel ott. De úgy veszik, mint valami tennivalót. Én személy szerint túl sok buktatót látok Hollandiában ahhoz, hogy engedjek egy külföldi szeretőnek. Érdeklődéssel várom Rob további írásait ezzel kapcsolatban.
Hollandia éppoly szánalmas, mint Belgium, ami a migrációt illeti. Még talán egy kicsit szomorúbb is. Mindig ragaszkodom ahhoz, hogy „mindenki a világé és a világ mindenkié”. Ez alatt azt értem, hogy mindenkinek joga legyen ott telepedni, ahol akar. Szerintem normális, hogy az emberek nem férnek hozzá automatikusan a szociális rendszerekhez, amelyekért a bennszülöttek fizetik a járulékaikat. De a vegyes kapcsolatok szándékos tönkretétele nagyban hozzájárul az érintettek magánéletének védelméhez, és véleményem szerint még az emberi jogok megcsúfolása is.
Moderátor: Kérlek, ne chatelj.