Újabb áradások és több aszály Thaiföldön a következő 35 évben
(Wutthichai / Shutterstock.com)
A Royal Irrigation Department egy világvége forgatókönyvet fest, amikor az áradásokról és... aszály Thaiföldön. Az érintett terület a következő 35 évben tovább fog növekedni árvizek 1,66 millióról 4,12 millió raira nőtt. Súlyos áradások 7 évente lesznek.
A költség a jelenlegi 25 milliárd bahtról 150 milliárd bahtra emelkedhet. Ugyanakkor az aszályos időszakok hosszabbak és súlyosabbak lesznek, ami vízhiányhoz vezet.
Ezeket a számokat nemrég jelentették be. Chatchai miniszterelnök-helyettes ezért hangsúlyozza a vízgazdálkodás szükségességét: „Fontos, hogy megfelelő intézkedésekkel korlátozzuk az árvizek és aszályok okozta károkat.” A kormány árvízvédelmi intézkedésekkel projekteket valósít meg, valamint lehetőséget biztosít a víz tárolására a száraz évszakra.
A Chao Phraya folyó medencéjének vízgazdálkodása 417 milliárd baht költségvetést igényel. Erről a következő kormánynak kell döntenie. A vízgazdálkodás része a 134 kilométer hosszú Chai Nat-Pasak csatorna kiszélesítése és mélyítése, amely 36 milliárd bahtba kerül. Két kis csatornát is ásni kell, hogy a vizet egy tárolóhelyre irányítsák, és vízi utat kell kialakítani Bangkokból a csatornába. A költség 100 milliárd baht.
Forrás: Bangkok Post
Isaanban élek. Minden évben ugyanazok az árvizek. Jó néhány lehetőség áll rendelkezésre ennek rögzítésére. Pl.: Vegyél homokporszívót! Sok tó van, amely szívókotrókkal mélyíthető, a homok pedig telek és infrastruktúra építésére is alkalmas. Két legyet egy csapásra. És a víztömeg ezért jobban felszívódik.
Egy másik fontos ok itt a túlfolyó területeken lévő épületek. Minden nap ezen dolgoznak Ubonban.
Természetesen jó átgondolni a lehetséges helyzeteket, de ez mire alapszik? Vannak éghajlati furcsaságok Thaiföldön? Thaiföldön egyelőre továbbra is normálisan alakul a klíma, hamarosan szép heves esőzések várhatók.
Az éghajlatról való beszéd mára a futballról, a vallásról vagy a politikáról fajult, ahol senkinek nincs monopóliuma a bölcsességre.
A Korat-fennsíkon nyilvánvaló, hogy valószínűleg összefüggés van az emberi cselekedetekkel és azok hatásaival.
Ez a terület körülbelül 250 m tengerszint feletti magasságban található, és lombhullató erdők borították. Ezeknek az erdőknek az volt a funkciója, hogy megtartsák a vizet a bőséges esőzések idején, és aszályban leveleket vesztettek, hogy túléljék a szárazságot.
Az 1950-1980-as időszakban a rizstermesztés céljára végzett tömeges fakivágások következtében ez a vízszabályozó funkció megszűnt. Míg korábban a mély fagyökerek mintegy be tudták burkolni a sótartalmú alréteget, most az a helyzet, hogy aszály idején a só a kapilláris emelkedés következtében a felszínre emelkedik, és a talaj szikesedéssé válik. Ennek eredményeként ezeken a területeken évről évre csökkent a rizs egy rai hozama.
A zöld erdők a napsugarakat is elnyelik, és párolgás történik. Mivel a második betakarítás nem lehetséges, a kiszáradt mezők november közepétől májusig parlagon hevernek. A nap immár 6 hónapja nem szívódik fel, és csökken a párolgás, aminek következtében a régió melegebbé és még szárazabbá válik, és elősegíti a folyamatos szikesedést. Erdősítésnél a felszívódás hiánya körülbelül 2 hónap.
Nem kell magyaráznom a rizsföldek felégetésének következményeit, mert ma már mindenki tudja, hogy a levegő nem lesz tisztább.
Egy évekkel ezelőtti FAO-jelentés leírja, hogy a szikesedés ÉK-Thaiföldön ma olyan nagy területet fed le, mint Belgium, és ez folytatódik.
Szerintem az éghajlat-történet inkább annak felismeréséről szól, hogy az emberi cselekedetek hosszú távú következményekkel járnak az emberiségre nézve, ami például víz- és élelmiszerhiányt, polgárháborúkat és menekülteket eredményez.
Véleményem szerint utánam az árvíz nem jó intézmény arra, hogy élhető módon adjuk át a világot a jövő generációinak.
Idézet:
"Az 1950-1980 közötti időszakban a rizstermesztés céljára kivágott fák tömeges kivágása miatt ez a vízszabályozási funkció megszűnt."
Ez a gigantikus fakitermelés (60%-ról 25%-ra) megfelelő a tápióka sertés- és csirketermesztésére is Hollandiában. Főleg azonban több villámárvízért felelős.
1950 előtt is gyakoriak voltak az árvizek, talán ritkábban, mint most, de ez nem teljesen egyértelmű. A lakosság gólyalábasokon élt, és mindenkinek volt csónakja. A gazdák bizonyos mértékig örültek az árvíznek, mert jót tett a talaj és a halállomány termékenységének. Sokkal kevesebb volt az ember, a ház, az ipar és az infrastruktúra, így a hatás sokkal kisebb volt.
Thaiföldön átlagosan 4-szer annyi eső esik havonta az esős évszakban, mint a hollandiai átlagos havi csapadék. Augusztusban általában teljesen átázik a föld, ha utána néhány trópusi vihar sújtja Thaiföldet, helyi áradások (majdnem minden évben) vagy nagyobb árvizek (7-10 évente) tényekké válnak. Gyanítom, hogy ez ellen keveset lehet tenni.
De az újraerdősítés természetesen több okból is nagyon kívánatos. Biztosan kevesebb lesz az árvíz. És természetesen sokkal kevesebb aszály, mert az erdők valóban több vizet tartanak vissza a száraz évszakig.
A templomban lévő vízlyuk kiszáradt, és egy éve nem láttam ilyet.
És a száraz évszak még néhány hónapig tart.
Attól tartok, az lesz a vége, hogy vizet vesznek a tartályhajóktól.
lehetséges, hogy minden holland kivándorló sürgősen Willem Alexander királyhoz fordul, hogy tanácsot adjon a thaiföldi kormánynak, mint a vízgazdálkodás szakértőjének a nagyobb katasztrófák megelőzése érdekében, amelyek a holland állampolgárokra is várnak.
A holland Deltaris segítségét néhány éve elutasították, annak ellenére, hogy széleskörű nemzetközi ismeretekkel rendelkeznek...
Olvasunk itt pszichikus történeteket? Néha szárazság, néha árvíz, szélsőségekről beszélünk. Hirtelen mindenkit aggaszt az éghajlat és az, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni, miközben még mindig koromköpő autók közlekednek az utakon. Leégnek a földek, mire használnak egy műanyag zacskót? Néhány dolog nyilvánvaló… de senki nem csinál semmit.