A levest nem eszik olyan forrón, mint ahogy felszolgálják
A Kereskedelmi Minisztérium igyekszik csillapítani a külföldi társaságok aggodalmait a külföldi vállalkozásokról szóló törvény azon javasolt módosításával kapcsolatban, amely korlátozza e cégeket.
A Vállalkozásfejlesztési Főosztály főigazgatója átmeneti időszakot ígér. Emellett a változás nem vonatkozik a nemzetközi szerződések alapján működő külföldi társaságokra, a thaiföldi képviselettel rendelkező társaságokra és a befektetési tanács befektetési kiváltságával rendelkező társaságokra.
Pongpun Gearaviriyapun szerint a változtatás célja, hogy bezárja azokat a kiskapukat, amelyeket annak a szabálynak a megkerülésére használnak, amely szerint a vállalati részvények több mint 50 százalékának thaiföldi tulajdonosnak kell lennie. A törvény azonban nem ír elő korlátozást az igazgatóság összetételére és a részvényesek szavazati jogára vonatkozóan, vagyis a külföldiek továbbra is szilárdan irányíthatják.
A változás által érintett iparágak közé tartozik az e-kereskedelem, a távközlés, a logisztika, a technológiával kapcsolatos cégek [?] és a már engedélyezett, de még nem működő külföldi cégek.
A törvénymódosítás következményekkel jár az éttermekre, élelmiszerboltokra és idegenvezetőkre is (lásd a fényképes honlapot és fent). Ezeket a cégeket és azt a szakmát (a továbbiakban) kizárólag a thaiok számára tartják fenn. A minisztérium véget akar vetni a ferde gyakorlatnak, különösen az olyan turisztikai gócpontokon, mint Chiang Mai, Phuket és Surat Thani. Ott sok céget valójában külföldiek vezetnek, és külföldi idegenvezetőket működtetnek.
A cikk nem közli, hogy Pongpun védelme benyomást kelt-e. Az újság megismétli azt, amit tegnap írt, hogy egy külföldi nagykövetség úgy tekint a változtatásra, mint arra, hogy megvédje a thaiföldi vállalatokat a külföldi cégek versennyel szemben.
(Forrás: bangkoki levél, 3. november 2014.)
Ha jól olvastam, akkor a tegnapi sztori átgondolatlan volt, szándékosan hiányos vagy szándékosan kidobtam egy halat, hogy lássam, mikor kezd el sípolni, A sípoló és szorító rendszer.
Aztán a tegnapi megjegyzések világossá váltak számukra, függetlenül attól, hogy mit tettek le diplomáciai szavakkal a takaros szalonokban.
Amit most olvasok, az az, hogy bizonyos ágazatokban korlátozza a kizárólag HAZAI cégek tényleges irányítását. A másik intézkedést pedig egyszerűen protekcionizmusnak hívják. De mondd ezt, és ne vergődj.
A félelem el lett vetve, és vedd ki a magot a földből. A szomszédos országok profitálnak belőle.
Tegnap este megérkeztem Thaiföldre – túl hosszú utazás után, mert lemaradt egy csatlakozó járatról Dubajban – és ma reggel a szállodámban kávézva olvastam a Bangkok Postot. A fent hivatkozott cikk is azonnal felkeltette a figyelmemet. Egyetértek Erik fenti válaszával: erős protekcionizmus szaga van, és ez rossz dolog, de mostanra kellőképpen bebizonyosodott, hogy hosszú távon nem működik. Inkább kontraproduktív. Ennek fényében legalábbis furcsa a következő Pongpun-idézet olvasni: „A meglévő és az országban befektetni szándékozó vállalkozások színvonalának javítására összpontosítunk, hogy összhangban legyenek a jelenlegi globális kereskedelmi gyakorlatokkal…………”. Pontosan a jelenlegi világkereskedelmi gyakorlatban nincs helye protekcionista intézkedéseknek, és ahol megjelennek, ott a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet – amelynek Thaiföld is tagja – határozottan elítéli.
A cikk a korrupcióval is összekapcsolódik, amely ellen ezek az intézkedések szintén segíthetnek…………………… A korrupciót természetesen külföldi cégek és befektetők importálják………….
Thaiföld már a protekcionizmus országa. Sok külföldi céget már thai igazgatók vettek át, vagy teljesen felvásároltak. mint például a Mac Donalds és a pizza cégek, stb. Nincs olyan ország, amely annyira megvédené magát, mint Thaiföld.
Igen Kína...A behozatali vámok itt óriásiak. Itt nem normális, hogy mennyibe kerül egy kiló sajt... A korrupciót pedig soha nem lehet felszámolni... Mert honnan szerez ennyi vagyont a jelenlegi kormány. A korrupció ma már nyilvános. mert a kisember megmutatja, de az elitből soha nem látsz semmit, pedig korruptabbak, mint a rendes rendőr. A rendőr nem kapart össze 125 milliót, de itt a kormányban sokan igen... Hollandiában a korrupció az asztal alatt van. Az ember soha nem lát ilyet. A WTO mindent ugat, amit csak akar. Thaiföld úgyis azt csinál, amit akarnak. A WTO tisztán adminisztratív klub, és nincs befolyása a politikai döntésekre itt vagy bármely országban. Thaiföld szerencsés, hogy ilyen alacsonyak a bérek. Mert melyik termékeket találták fel most Thaiföldön? A korrupciót az elit vezette be, vagy jobban fordítva "a hatalmon lévők", nem a cégek.
Nézze, újra megyünk.
Ismét felkapja a fejét az az idióta protekcionizmus, amely különösen, rendkívül erősen beleivódott egy bizonyos népességcsoport génjébe.
Nyilvánvalóan azért, hogy megvédje a földet a gwailoo utálatos befolyásától.
De mindenképpen a lakosság többségének kárára.
Ázsia egy bizonyos nagy országában mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden, ami nem a sajátjuk, a határokon kívül maradjon.
És ez eddig jól sikerült.
Sajnos ott is nagyon rosszul mennek a dolgok.
Még ott is kezdik felismerni az emberek, hogy a kereskedelem kétirányú utca.
De ez a megértés még nem hatol át a thaiföldi uralkodó osztályba.
A befektetők a főnökök akarnak lenni a cégükben, és nem akarnak olyan kötelező partnerrel ülni, aki gyakran a főnök is szeretne lenni.
És az áldozat......
Mindezek elolvasása után azonban alig vagy semmi sem változott a tegnapi hír óta a thaiföldiek gondolatait illetően.
Nem sok minden változott a külföldi nagybefektetők számára, azt hinné az ember.
Igen, ettől félnek.
Ha a japán elektronikai és autógyártók megmozdulnának, a katasztrófa kiszámíthatatlan lenne.
De igen, inkább elveszítenének egy kis magánbefektetőt vagy vállalkozót Hollandiából vagy Belgiumból.
És miért, megint kíváncsi vagyok??
Ahol lakom nem messze a Lamphun iparteleptől vagy Nikom iparteleptől.
Elmenne vagy máshová menne az itt jelenlévő sok vagy részben jelenlévő japán cég, sőt egy jól ismert holland cég a repülőgépkocsikban?
Teljes katasztrófa a foglalkoztatás szempontjából itt, Észak-Thaiföldön.
Thaiföld egy sziget Délkelet-Ázsiában.
Mikor kezdik el falat építeni ezt a szigetet, ez ad majd munkát a sok munkanélküli thainak is?
Csakúgy, mint a kínaiak évszázadokkal ezelőtt a megszállók ellen, ismertebb nevén a Kínai Nagy Fal.
Most turisztikai látványosság.
Jan Beute.