Az Alkotmánybíróság és a Korrupciós Bizottság visszavág
A Béke- és Rendigazgatási Központ (Capo) azon kijelentése, hogy felkeresi a királyt abban a valószínűtlen esetben, ha a kabinetnek vissza kell lépnie, rosszul sült el az Alkotmánybíróság és az Országos Korrupcióellenes Bizottság előtt. A Capo mindkét független intézmény munkájába próbál beavatkozni, bírálták.
A Bíróság tegnap kiadott egy nyilatkozatot, amely ellentmond Capo (a Bangkokra vonatkozó vészhelyzeti törvény végrehajtásáért felelős szerv) vádjának, miszerint a Thawil-ügy túlmutat a határain (lásd: Lefújták a Red Shirt rallyt; Capo király közbelépését reméli). Capo a jövőről és a titkos fenyegetésekből spekulál – írja a Bíróság. Abban a valószínűtlen esetben, ha Capo lépése megzavarná a Bíróság munkáját, fontolóra veszi, hogy jogi lépéseket tesz a központ ellen.
A Bíróság szerdán dönt arról, hogy Yingluck kap-e két hét hosszabbítást védekezésének előkészítésére. A Bíróság azt vizsgálja, hogy megsértette-e az alkotmányt azzal, hogy áthelyezte a Nemzetbiztonsági Tanács akkori főtitkárát, Thawil Pliensrit. Közvetve segítette volna sógorát az országos rendőrség vezetőjének. Ha bűnösnek találják, le kell mondania, és esetleg a kabinet vagy egyes kabinettagok is.
Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (NACC) is elítéli a Capo nyilatkozatát. A NACC vizsgálja Yingluck szerepét a Nemzeti Rizspolitikai Bizottság elnökeként. Állítólag nem foglalkozott a korrupcióval a rizsjelzálog-rendszerben. Ebben az eljárásban a szenátus dönt arról, hogy Yingluck lemondjon-e, ha a NACC bűnösnek találja. Azonnali hatállyal be kell fejeznie munkáját.
A választási tanács elnökének, Supachai Somcharoennek is kevés jó szava van Capóra. Capónak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a Választási Tanácsot, hogy siettesse az új választások kiírását – mondja.
Abhisit ellenzéki vezető arra kéri Yingluckot, hogy fontolja meg a Capo feloszlatását, mert nem látja el megfelelően feladatait.
Yingluck miniszterelnök szerint az ország nem halad politikai vákuum felé, ha a bíróság lemondásra kényszeríti. Egy miniszterelnök-helyettes helyettesítheti.
(Forrás: Bangkok Post, 19. április 2014.)
Fotós honlap: A Capo találkozója a vezető tisztségviselőkkel. Bal első, félkeretes, a Capo vezérigazgatója, Chalerm Yubamrung.
Háttér-információ
A Bangkok Post kaotikus áprilisra számít
Yingluck miniszterelnök megpróbál időt nyerni a rizses ügyben
A kormány visszatartja a lélegzetét: leomlik ma a függöny?
Az alkotmánybíróság döntése után fokozódik a feszültség Thaiföld politikai életében
Pheu Thai: Nem lesz semleges miniszterelnök, és a kabinet sem mozdul meg
Suthep kiejtése rossz; a kormány azt akarja, hogy a hadsereg válaszoljon
Változások csak szabad választásokkal történhetnek, az utolsókat Suthep és demokratikus pártja szabotálta, ezt kell először megtenni. Tehát semmiféle kupa a választott ülő miniszterelnökkel szemben.
A feudális vagy oligarchikus struktúrából a demokrácia formájába való átállás nem választásokon megy keresztül a világ bármely országában, hanem forradalomon keresztül: a lakosság lázadásán keresztül az uralkodó elit(ek) ellen, akiknek semmi közük nincs a világ sorsához. lakosság…..
Chris, ez elég merész kijelentés. Vessünk egy pillantást azon országok listájára, ahol a demokrácia több évtizedes katonai, oligarchikus diktatúra után a választások révén szilárd teret nyert:
- Chili
– Argentína
- Bolívia
– Ecuador
- Paraguay
- Uruguay
- Kolumbia
– Brazília
– Peru
Röviden, gyakorlatilag az egész dél-amerikai kontinens demokratikus, forradalom nélkül.
Vissza a rajzasztalhoz, Chris 😉
Kedves Cor
Nem olyan merész kijelentés, ha nem torzítod el, ahogyan te is teszed. Nem azokról az országokról beszélek, ahol a demokrácia több évtizedes elnyomás UTÁN gyökeret vert. A VIA-választások elnyomásának eltörléséről vagy eltűnéséről beszélek. Először is, a valóban szabad választások feltételeit az elitnek kell „kiharcolnia”, legyen az civil vagy katona. Dél-Amerika tele van ezzel a küzdelemmel. Szerintem ennek először Thaiföldön kellene megtörténnie. A feudális vagy oligarchikus uralom alatti választások semmit sem oldanak meg.
Kedves Chris, akkor jobb, ha elhagyja a „forradalom” szót, mert a „forradalom a politikai rendszer radikális, erőszakos megváltoztatása. És ez egyik latin-amerikai országban sem volt így. Nicaraguában 1979-ben szandinista forradalom volt, amikor Somoza diktátort elűzték. Sajnos ma Nicaragua még mindig a második legszegényebb ország (Haiti után) a nyugati féltekén, így a sandinista célkitűzések mind csúnyán megbuktak. Még mindig nagyon kicsi a gazdag elit, csak őket ma már szandinistáknak hívják.
http://nl.wikipedia.org/wiki/Revolutie
A forradalomnak nem kell erőszakosnak lennie.
Moderátor: kérem, ne témán kívüli vitát Dél-Amerikáról.
A történelemben rengeteg példa van arra, amikor egy népfelkelés eredményre vezetett.
Például a francia forradalom a maga Trias Politicájával, aminek eredményeként valóban működhetne egy demokrácia. Az amerikai forradalom ennek a francia új gondolkodásnak az eredménye volt.
http://nl.wikipedia.org/wiki/Trias_politica
Hollandiában az európai felkelések nyomására, amelyek hazánkra is átterjedtek, megszületett az 1848-as alkotmány.
Az orosz forradalom után a holland elit 1917-ben nem tudta, milyen gyorsan kell bevezetni az általános választójogot és a nők választójogát.
Jelenleg Thaiföld, mint sok dél-amerikai ország, nem felel meg azoknak a (Trias Politica) szabványoknak, amelyeknek egy demokráciának meg kellene felelnie.