Bangkok büdös város volt
Szinte minden thaiföldi házban ott lóg V. Rama király (Chulalongkorn, 1853-1910) portréja, háromrészes öltönyben, tányérsapkával, kezével pedig egy pár kesztyű sétapálcán nyugszik.
Egy angol úriember a sokasága miatt utazás beleszeretett a nyugati civilizációba, és szerette volna Thaiföld reformja ennek szellemében.
Például egyszer elrendelte, hogy minden thaiföldinek fejfedőt kell viselnie. És egy férfinak meg kellett csókolnia a feleségét a házastárs előtt, amikor reggel elment dolgozni, mert Angliában látott ilyet. Ez nem sikerült. De sok más dologban is nagyon elkötelezett volt, többek között Bangkok takarításában is. Bangkok bűze és szennye tüske volt az arcában.
Kakilni és bepisilni
Bangkok a 19. században olyan bűzös város volt, ahogyan azt már el sem tudjuk képzelni. De megtanultak együtt élni vele. Nyilvános helyen, a csatornák mentén, az utcán és a folyóban is előfordult kakilni és bepisilni. Egy csupasz fenekű férfi ürít a bangkoki Wat Suthat falfestményén a csatornában. Vidám ujjongó emberek egy elhaladó csónakban integetnek neki. Elfogadták a nyilvános könnyítést. Ez egyébként a római városokban is így volt, ahol a nyilvános illemhelyeken akár 20 ember is elfért, és az emberek csevegés közben intézték a dolgukat. A 18. századi hollandiai bárkákon pedig az emberek élénken beszélgettek egymás székletürítéséről.
Egy arisztokrata, Phra Bamrasnaradur egy emlékiratában leírja, hogyan fürdött gyerekként egy csatornában, majd el kellett mosnia a gubacsokat. Emberektől és állatoktól származó ürülékhalmok hevertek az utcán. A holttestek rohadtak. Volt egy Poepweg nevű országút. V. Rama maga is látott egyszer egy férfit székelni Bodin herceg palotája előtt, ami után szigorúbb intézkedésre utasította a rendőrséget.
Csupasz mellek
Hogy V. Rama mennyire tartotta fontosnak Bangkok szépítését, az három herceg kinevezéséből is kitűnik. Naris hercegnek el kellett takarítania a sok holttestet. Mahis hercegnek el kellett távolítania az ürüléket a városképről. Nares herceg pedig azt az utasítást kapta, hogy gondoskodjon arról, hogy a sok nő (és férfi), akik még mindig csupasz mellkasban voltak, európai ruhába öltözzenek. (Az 20-as évekig Chiang Maiban gyakoriak voltak a csupasz mellű nők).
Aki nyilvánosan könnyített magán, pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is számolhat. Ellenállás volt: minek változtatni a régi szokásokon? Száz nyilvános illemhelyet állítottak fel a régi Bangkokban (Rattanakosin szigetén). A jobbra fordulás csak 1921 után következett be, amikor bevezették a kötelező alapfokú oktatást a higiénia fontos tantárgyaként a tantervbe.
Bangkokban még mindig nincs ürülék szennyvízelvezető rendszere, csak szennyvízcsatornák és szeptikus tartályok. Bangkok egy ürüléktavon úszik.
Forrás: JSS, vol. 99, 2011, p. 172 ff
Biztos nem volt friss, de még ma is körülbelül egymillió kutya él Bangkokban, amely boldogan ürít ott, ahol jólesik, miközben V. Ráma király idejében nem élt egymillió ember. Egyébként elégedett vagyok a thaiak higiéniai szokásaival, mert amikor a pakisztáni Lahore-ban jártam, rendszeresen láttam férfiakat guggolni és szabadon engedni a dolgokat a salwar kamiez alatt. Még mindig nem törődnek a higiéniával. Mindenesetre ez a modern Bangkokban már (sokszor) nem történik meg.
Bangkok lakossága 1900 körül 200.000 500.000 és 350.000 200.000 között mozog. 100.000 15.000 lehetett, ez a legjobb becslés. Közülük több mint XNUMX XNUMX thai, több mint XNUMX XNUMX kínai és XNUMX XNUMX indiai volt.
Gyerekkoromban (50-es évek) sok ház szennyvize is a csatornába került.
Így nem kell egészen a tizenkilencedik századig visszamennie Hollandiában a nyílt csatornázásért.
Sok városi szennyvízcsatorna közvetlenül a folyókba került, ahol az összes hulladék feldolgozatlanul került.
A szennyvíz feldolgozása csak jóval később kezdődött.
@Paul Sok gazdag amszterdami lakosnak fényűző vidéki háza volt a 16. században és később, különösen a Vecht mentén. Nyáron oda mentek lakni, mert Amszterdamban elviselhetetlen volt a bűz.
Az a Chulalongkorn egyébként, aki nyugati szokásokat – és ezzel együtt értékeket – akart bevezetni…
Máshol olvastam, hogy Phibunsongkram marsall volt az, aki kulturális „diktások” révén kötelezővé tette a sapka, kesztyű stb. viselését (pl. Wyatt, Thaiföld – rövid történelem 1982, 2003), akkoriban, amikor Olaszország, Japán és Németország jeleket mutatott .
Ez a vidám Chulalongkorn képe mindig eszembe juttatja Toon Hermans Vaderét.
Teljesen igazad van Alex. Chulalongkorn király is ott volt, hogy bevezesse a nyugati szokásokat, de azok a kalapok, a csókolózás és a bétel tilalma Phibunsongkraam marsalltól származott. Vicces, hogy az importált nyugati szokások egy részét ma már thiai kulturális örökségként dicsőítik.
Igazad van. Azt is ajánlotta a csókot az ajtóban, és hogy minden kínai válasszon thai nevet. Fűszeres részlet ő w
ő maga kínai volt
Itt olyan dolgokat tulajdonítanak a Rama V-nek, amelyeket Pibul Songkram diktátor vezetett be az 50-es években
nők és férfiak, akik már nem járnak mezítláb, jobb változás? hogyan különbözhetnek a vélemények. ahogy egyesek be akarják tiltani az utcai kaját, a kis piaci bódékat és az éttermeket, mert nem egy (drága) épületben vannak.
szép cikk tovább, csak szerintem rossz képet festesz az akkori bangkoki mocsokról. sok embert megtanítottak az iskolában kritikátlan tanári típusokon keresztül arra, amit az állam szeretné, hogy megtanuljanak, nevezetesen, hogy az állam és minden, amit csinál, jó, így jól viselkedő adófizető polgárok rabszolgákká válnak.
hogy a nyitott szennyvízcsatornák idején minden szar volt bangkok utcáin, ez egyáltalán nem így van, mindig is voltak szarvödrök, szarkukák és szarkocsik. a nyitott csatornák elég jól működtek, és főleg szennyvíz elvezetésére szolgáltak.
Hogy az embereknek nem kell az utcán szarozni, igen, jó, hogy az emberek felszednek ilyeneket. Nem szabad mindannyian olyan rendetlenséget akarnunk, mint egyes indiai városokban.