10 gyakori madárfaj Thaiföldön
Ázsiai hideg (Eudynamys scolopaceus)
Múlt szombaton posztoltuk a thaiföldi madarakról szóló sorozat utolsó fotóját. Különösen a rajongóknak egy utolsó cikk a thaiföldi madarakról, a 10 gyakori madárfajról.
Thaiföld sokféle madárfajnak ad otthont változatos ökoszisztémáinak és trópusi éghajlatának köszönhetően. Íme a 10 gyakori madárfaj, amellyel Thaiföldön találkozhat:
- Ázsiai Cool (Eudynamys scolopaceus): A kakukkcsalád tagja, feltűnő kék-fekete színéről és vörös szemeiről ismert.
- Seregély (Sturnidae): Thaiföldön számos seregélyfaj él, például a közönséges seregély és a bársonyseregély, amelyek gyakran csoportosan élnek, és rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
- Zebra galamb (Geopelia striata): Kicsi, kecses megjelenésű galamb, jellegzetes fekete-fehér csíkos mintával a tarkón.
- Nagy tarajos szarvascsőrű (Buceros bicornis): Nagy és feltűnő madár, hatalmas, ívelt csőrrel, feltűnő fekete-fehér színnel.
- Ázsiai vasúti gém (Ardeola bacchus): Közepes méretű gém, jellegzetes tollazattal, zöld és narancssárga-barna.
- Vörös csócska (Vanellus indicus): Feltűnő, közepes termetű gázlómadár, a csőr tövénél élénkvörös bőrlebeny (watched).
- Ázsiai Palm Swift (Cypsiurus balasiensis): Gyors, mozgékony madár, amely főként rovarokkal táplálkozik, és gyakran látható a pálmafák környékén.
- Fehér kiszellőztette Mynát (Acridotheres grandis): A seregélycsalád tagja, fényes fekete tollazattal és jellegzetes fehér folttal a faron.
- Pásztorgém (Bubulcus ibis): Kisméretű fehér gém, amelyet gyakran látnak állatállomány közelében, ahol az állatok által levadászott rovarokkal táplálkozik.
- Nagy kócsag (Ardea alba): Sekély vízben gyakran látható nagyméretű, kecses fehér gém, amely halakat és egyéb zsákmányt keres.
Természetesen ez csak néhány a Thaiföldön megtalálható számos madárfaj közül. Az ország kiváló lehetőséget kínál a madármegfigyelőknek és a vadon élő állatok kedvelőinek az őshonos és vonuló madarak széles skálájának megfigyelésére.
Tarajos szarvascsőrű (Buceros bicornis)
A thaiföldi észlelés szerint hol?
Thaiföldön a legtöbb madárfaj nemzeti parkokban és védett területeken található, ahol magas a biodiverzitás és a különböző élőhelyek találkoznak. Néhány a legjobb hely a madármegfigyeléshez:
- Khao yai nemzeti park: Thaiföld egyik legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja, amely számos madárfajnak ad otthont, beleértve a szarvascsőrűeket, pittákat és drongókat.
- Kaeng Krachan Nemzeti Park: Thaiföld legnagyobb nemzeti parkja, az ország nyugati részén található. Változatos élőhelyet biztosít több mint 400 madárfajnak, köztük a ritka racsnifarkú fafajnak.
- Doi inthanon nemzeti park: A "Thaiföld háztetőjeként" ismert nemzeti park az ország északi részén található, és számos olyan madárfajnak ad otthont, amelyek magasan fekvő erdőkben élnek, mint például a zöldfarkú napmadár és a hamvastorkú. Éneklő madár.
- Bang Phra nem vadászterület: Ez a terület Chonburi tartományban a madármegfigyelők kedvelt helye, ahol sokféle vízimadarak és vándormadarak találhatók.
- Viszlát Lang: Thaiföld északi részén, a mianmari határ közelében található Doi Lang magas biológiai sokféleségéről ismert, és számos ritka és endemikus madárfaj otthona.
Vörös csóka (Vanellus indicus)
A thaiföldi madárfajok számára kiváló forrás a Thaiföldi Madárvédelmi Társaság (BCST) webhelye. A BCST Thaiföld első számú szervezete, amely a madár- és élőhelyvédelemmel foglalkozik, és webhelyük széleskörű információkat tartalmaz az országban őshonos madárfajokról.
Webhely: Thaiföldi Madárvédelmi Társaság (BCST)
Egy másik hasznos forrás Craig Robson „A Field Guide to the Birds of Thailand” című könyve. Ez a könyv részletes információkat tartalmaz több mint 1.000 Thaiföldön őshonos madárfajról, beleértve az illusztrációkat, leírásokat és információkat az élőhelyükről és viselkedésükről.
Könyv: Robson, Craig. „Terepi kalauz Thaiföld madaraihoz.” New Holland Publishers, 2002.
Ázsiai pálmavirág (Cypsiurus balasiensis)
Az online madárészlelésekhez és a thaiföldi madarakkal kapcsolatos megbeszélésekhez megtekintheti az eBirdot is, amely egy globális madárészlelési jelentési és feltárási platform, amelyet a Cornell Lab of Ornithology üzemeltet.
Webhely: eBird
Gondoljon arra, hogy a kis kócsag, a gólyalábas, néhány drongó és bulbulus korábban tartozik a közönséges madarak listájához, mint a szarvascsőrű.
Azt hiszem, az ázsiai Koel leginkább a feltűnő hangos hangzásáról ismert.
Napközben, de főleg (nagyon) kora reggel.
Ha rákeresel a YouTube-on, neki sem sok rajongója van emiatt 😀
Nagyon igaz János.
Kicsit furcsának találom a listát is.
A 8-as számot, hollandul a nagy mainát, valóban rendszeresen látja, de nem minden nap, ellentétben a síró mainával (acridotheres tristis), amelyet mindenhol mindenhol lát.
Ez a madár minden olyan helyen megtalálható, amelyre csak gondol, kertekben, városokban, falvakban, utakon és utakon.
Erről a madárról egy érdekes cikk olvasható a Wikipédián.
A számok több helyen teljesen ellenőrizhetetlenek.
Az 80-as években sok ilyen ázsiai madarat láttam. És ez egy kis gazdálkodó faluban Hollandiában. Igen Hollandia. Főleg a kisebb madarakat tartották trópusi karámban, ahol egész évben 28 fok körüli hőmérséklet volt. Ott is láttam a nagy szarvascsőrűeket, de madárházban. Ezeket a szarvascsőrűeket egy fűtött fészerbe kellett bevinni, ha hidegebb lett.
Volt valaki más is abból a kis gazdálkodó faluból, aki az 80-as években vállalkozást indított Thaiföldön. De nem csak Thaiföldön, hanem az egész világon.