Nem mennek jól a dolgok a kormány és a Bank of Thailand között

Nem mennek jól a dolgok a Yingluck-kormány és a Bank of között Thaiföld. A kormány a bank korlátozó kamatpolitikájára összpontosított, amely politika nemzetközileg is elismert. A bank a kamatok szigorú szabályozásával határok között tartja az inflációt.

A kormány és az új elnök lazítani akar a féken a gazdaság élénkítése érdekében. Az inflációs eszközt fel kell váltani a valutaeszközzel. Felmerült az is, hogy a devizatartalék egy részét külföldi infrastrukturális beruházásokra fordítsák.

A kapcsolatok már régóta megromlottak. Az idei év elején a kormány 1,14 milliárd baht adósságot utalt át a jegybanknak, hogy teret teremtsen saját költségvetésében. Ez az adósság az 1997-es pénzügyi válság maradványa, a bank nyilvánvalóan nem volt elégedett vele. Az új elnök kinevezése sem ment zökkenőmentesen.

Prasarn Trairatvorakul, a BoT kormányzója a Bangkok Postnak adott interjújában tárgyalja a bank monetáris politikáját. A nem gazdaságilag képzett embereknek, mint én, kemény és nem mindig érthető dolgok. De szerintem elég fontos, hogy odafigyeljünk rá. Az alábbiakban néhány passzus található.

A legmegfelelőbb politikáról

Monetáris politikánk célja, hogy lehetővé tegyük az ország gazdaságának a lehető legnagyobb mértékű növekedést anélkül, hogy túl nagy inflációs vagy egyensúlyhiányos kockázat állna fenn a pénzügyi szektorban. […]

A kamatlábakból, az árfolyamból és a pénzügyi intézmények felügyeletéből álló politikai mixet alkalmazzuk. Az infláció kezelésének keretei az elmúlt 10 évben átláthatóságot és módokat biztosítottak a gazdasággal kapcsolatos nyilvános kommunikációhoz a pénzügyi közösség tagjai számára.

Arról a javaslatról, hogy az árfolyamot használjuk kritériumként

A szingapúri monetáris hatóság ezt használja. Elméletileg ez praktikus egy olyan országban, ahol nagy a bruttó hazai termékre vetített nemzetközi kereskedelem. De nem igaz, hogy az árfolyam infláció szabályozására való felhasználásában nincsenek buktatók. […]

Esetünkben sejthető, hogy mi lesz az exportőrök reakciója, ha engedjük a baht felértékelődését az infláció megfékezésére. Másrészt korlátozottak az erőforrásaink ahhoz, hogy a bahtot a kívánt szintre irányítsuk, amikor a baht gyengülő tendenciát mutat.

A thai gazdaság nem tudja szabályozni az inflációt, mert kicsi és nyitott. Valójában a gazdasági növekedés nagy része a belföldi keresletből származik. Új-Zéland, az első ország, amely elfogadta az inflációs keretrendszert, szintén kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik, de sikerült kordában tartania az inflációt, amelynek nagy részét a hazai gazdaság vezérli. […]

A thaiföldi irányadó kamat (napi kamatláb) az egyik legalacsonyabb a régióban. A privát kereskedelmi bankok növekedése folyamatosan magas [16 százalék az év első felében] és széles bázisú. Ez azt bizonyítja, hogy monetáris politikánk nem akadály. […]

A hazai kiadások az elmúlt 12 hónapban jelentősen nőttek. Ha felborítjuk a gazdaságot, annak mellékhatásai lesznek. Rendkívül költséges lesz az ilyen zavarokból eredő problémák kijavítása. 1997-ben [a pénzügyi válság évében] az ármechanizmus megbukott, és olyan gazdasági ágazatokba áramlottak be a hitelek, amelyeknek soha nem lett volna szabad kapniuk.

[Véleményem szerint az irányadó kamat az a kamatláb, amelyet a jegybank felszámít a többi banknak, amikor pénzt vesznek fel tőle. Remélem, a „napi árfolyam” fordítása helyes. Korrekció: Az irányadó kamat az a kamat, amelyet a bankok akkor számítanak fel, amikor pénzt vesznek fel egymástól. Az összeget a Bank of Thailand Monetáris Politikai Bizottsága határozza meg. A bankok kamatai az irányadó kamat szintjétől függenek.]

A devizáról

A jelenlegi inflációs politika továbbra is a legmegfelelőbb politika az ország számára. Ideális esetben egyáltalán nem akarjuk befolyásolni a valutarendszert. Ennek egyetlen oka a nagy ütések csillapítása. Egyes esetekben nagyon keveset tehetünk. […]

Devizatartalékunk 2011 óta alig nőtt. A thai vállalatok közvetlen külföldi befektetéseinek növekedése fenomenális.

A névleges devizatartalék stabilan 170 milliárd dollár körül mozog, az év eleje óta 20 milliárd dollár értékű swap-szerződéssel. Egyáltalán nem kívánunk beavatkozni a piacba.

A devizatartalékok infrastrukturális projektekbe történő befektetéséről

Tévhit, hogy a jegybank azért gazdag, mert sok devizatartalékunk van. Ezek a tartalékok az a pénz, amelyet a magánszektor exportból keres. A megkeresett dollárt a jegybank bahtjára váltják, és gyáraikra vagy új fejlesztésekre költik. […]

A jegybank feladata, hogy a devizát tartalékok formájában tartsa a jövőbeni felhasználásra. A központi banknak meg kell győződnie arról, hogy elegendő dollárkészlet áll rendelkezésre a szükséglet kielégítésére.

(Forrás: Bangkok Post, 23. augusztus 2012.)