Thais találta ki a hazugságot?
Aki rendszeresen bent van Thaiföld kétségtelenül meg fog lepődni azon, hogy a thaiak ilyen könnyen hazudnak. Miért van ez és van-e ennek oka?
A hazugság meglehetősen rossz tulajdonság társadalmunkban, ami nem igazán tesz jót a népszerűségednek. Valójában keresztény normáink és értékeink szerint ez egy szégyen ami egyenértékű például a lopással.
Azt gondolhatja, hogy a thaiak mentalitása megkérdőjelezhető, mert könnyen hazudnak. De ez nem így van. A thaiak hazugságokat használnak a konfliktusok elkerülésére, ami a thai kultúrából ered
A konfliktusok megelőzése
A thaiak elfogadhatónak tartják a hazudozást, hogy elkerüljék a konfliktust. Azt hiszik, jobb hazudni, mint megbántani vagy megbántani valakit. A thaiföldi ember a hazugságot nem kifogásolhatónak tekinti, hanem inkább a problémák megelőzésének eszközét.
Van még egy thai közmondás is, amely szabadon lefordítva ezt mondja: „Ha a hazugság elkerülheti, hogy valakit megbántson, akkor a hazugság jobb, mint az igazság.”
Ezt furcsának vagy képmutatónak találhatja, de ne feledje, hogy a thai emberek kultúránk számos aspektusát is nehezen értik meg.
Arc- és becsületérzet elvesztése
A thai nagy jelentőséget tulajdonít az „arcvesztés” megelőzésének. Az arc elvesztése egyenlő a becsület és az önbecsülés elvesztésével, ami egy thai ember életének egyik legfontosabb szempontja. Az „arcvesztés” szempontja annyira fontos a thai kultúrában, hogy egyes thaiak inkább meghalnak, mint elvesztik arcukat.
A thai emberek tisztelik egymást, és nem tartják szükségesnek mások kritizálását. Nem számít, milyen szegény egy thaiföldi ember, büszke nép, és nagyon nacionalista is. A buddhizmus, a királyi ház és különösen a család olyan intézmények, amelyek miatt a thaiak nagyon kötődnek egymáshoz. Kívülállóként soha ne essen abba a hibába, hogy ezt kritizálja. Annyira fontosak egy thai ember számára, hogy azonnal elveszíti minden tiszteletét a thaiaktól.
Hierarchia
A thaiak szeretnek ragaszkodni saját kultúrájukhoz, mert meg vannak győződve arról, hogy ez biztosítja a kohéziót és a szolidaritást a thai társadalomban. Thaiföld a szabadság hazája. Szó szerint, az. Thaiföldön nagyon kevés szabály van. A hierarchikus társadalom társadalmi szerkezetéből adódóan az interakció és a viselkedés kölcsönös szabályai előre rögzítettek, és minden gördülékenyen megy, a valódi szabályok hiánya ellenére. Rendet teremt a káoszban.
Számos fontos magatartási szabály:
- mindig maradj kedves és udvarias, ne kritizálj másokat nyilvánosan;
- ne emelje fel a hangját, ne haragudjon vagy kiabáljon másokkal;
- nem akar senkinek csalódást okozni, igyekszik másoknak jól érezni magát;
- nem mutat érzelmeket vagy vonzalmat nyilvánosan;
- elfogadja és tiszteletben tartja a hierarchiát a thai társadalomban (szülők és tanárok);
- tiszteljen mindenkit;
- ne csinálj semmiből nagy ügyet (nem számít – Mai Pen Rai).
Kerülje el a csalódást
Mivel egy thai ember számára nagyon fontos az arc elvesztésének elkerülése, mindent megtesznek azért, hogy ne bántsanak vagy sértsenek meg másokat. Ez a csalódások megelőzésével kezdődik. Ehhez minden megengedett, a hazudozás is. Egyszerűen fogalmazva: a thaiak hazudnak, hogy elkerüljék, hogy valaki mást kényelmetlenül érezzen.
Jól ismert klisé az a történet, amikor egy thaifölditől útbaigazítást kérünk. Amikor turistaként útbaigazítást kérsz egy thaitól az utcán, mindig elküld valahova, még ha rossz úton is. Nem akarja, hogy csalódjon benne, ha nem ismeri az utat. Ráadásul nem akar csalódást okozni azzal, hogy nem tudja. Megmagyarázhatnánk, hogy hazugsággal küldünk el valahova. A thaiak az „udvariasság” egy formájának tekintik. Segítséget kérsz tőle, és nem akar csalódást okozni. Az, hogy akkor is az lesz, ha teljesen rossz irányba mész, ebben az esetben nem számít.
Alkohol és vulkánkitörések
Ha figyelembe vesszük a fentieket, elmondhatjuk, hogy a thaiaknak mindenkor vissza kell tartaniuk magukat. Ne haragudj és ne mutass érzelmeket, mosolyogj tovább. Ez általában addig működik, amíg át nem lép egy határt. Aztán kitör, és kiderül, hogy a thaiaknak van egy másik oldaluk is, mégpedig a rendkívül erőszakosak.
A thai és alkohol ezért szintén nagyon szerencsétlen. Az alkohol gondoskodik arról, hogy minden gátlás megszűnjön, az elfojtott érzelmek aztán vulkánkitörésként a felszínre törnek. A legtöbb erőszakos cselekményt Thaiföldön alkohol és/vagy drog hatása alatt követik el.
Igazítani
Egy farang esetében ismernünk kell néhány szabályt, hogy ne hozzunk komolyan zavarba egy thaiföldet viselkedésünkkel. A nyilvános helyeken való sértődés, kiabálás vagy dühöngés nagyon bántó egy thai ember számára, és messzemenő következményekkel járhat. Figyelmeztetésképpen a thai a helyszínen agyonlőtt egy német turistát, aki középső ujját adta egy thai embernek a forgalomban.
Ahogy illik
A thaiaknak kevés nehézséget okoz a hazudozás, és ezt elfogadható eszköznek tekintik annak érdekében, hogy ne okozzanak csalódást, vagy hogy jól érezzék magukat. Ahogy korábban is írtam, Thaiföldön kevés szabály létezik, és a thaiak néha úgy akarják alkalmazni a magatartási szabályokat, ahogy nekik megfelel. A hazugságot ugyan nem ők találták ki, de könnyűnek találják. Valami, amit nyugati nézeteink szerint nehezen értünk meg és fogadunk el.
Megjegyzés: egy másik érdekes cikk a "az igazság Thaiföldön” ezen az angol blogon.
Szép cikk. Persze eddig is tudtuk... és én sosem hazudok!!!
A legtöbben azt hiszik, hogy nincsenek szabályok.
Főleg a turista.
Gyakran szégyellem magam emiatt.
Hú, ha ezt tudják használni 1 fahlangra, akkor hirtelen több ezer szabály van.
Soha ne adja át vezetői engedélyét, és mindig azonnal forduljon ügyvédhez.
Ha valami baj van a szomszédokkal, költözz el, amennyire csak tudsz.
Többször is tanúja voltam ilyesminek, jó lövöldözősek is, és a legtöbben fegyveresek.
Azonnal lelőhetek egy thaiföldet, aki a középső ujját adja? mert akkor el vagyok foglalva. vagy ez a kiváltság csak a mindig barátságos, kedves, udvarias, civilizált thaiak számára van fenntartva.
Komp kicsit alkalmazkodni kell 😉 Farang vagy és farang is maradsz és csak akkor érdekesek ha sok pénzt hoznak
Az a tapasztalatom, hogy nem csak a pénz a fontos, ami az én esetemben a honatyámnak is fontos, hogy jó a jellemed vagy sem, vagyis hogy jó ember vagy-e, ez az egyetlen dolog, és a pénz másodlagos. .
Ezt nem tudtam, de király
Valóban az, amiről van szó, más szóval olyan kulturális különbségről van szó, amelyre kevés nyugati ember tudja felkapni a fejét. Rögtön ez a videó jutott eszembe:
http://www.youtube.com/watch?v=3wGBl2eoz_4
Egy férfi, aki elhozza thaiföldi feleségét hazájába, és végül kiderül, hogy a hölgy más férfiakkal is megoszt egy ágyat. Folyton azt hangoztatja, hogy nem ő tette, de a hazugságvizsgáló mást mond... Egyébként az a férfi is lágytojás.
Darko,
Ez megint komoly megtévesztés. Ez más, mint a saját érdekükben való hazudozás.
A kontraszt Hollandiával, ha lehet, sokkal nagyobb, mint általában a Nyugattal. Sokat utaztam és sok különböző országban éltem, de Hollandiában a „közvetlenség” a minden. Úgy tűnik, minden sértettség, durvaság és durvaság jogos, mert „legalább őszinte vagyok”. Más nyugati országokban az emberek sokkal kevésbé közvetlenek és tapintatosabbak, például Belgium és Anglia. Látom, hogy a hollandoknak ez gyakran nehézséget okoz (hallom, hogy "csavargás, a könyökük mögött, képmutatók és hazudozók"), és a különbség a thaiak egymáshoz való viszonyában a legtöbb holland ember számára abszolút rémálom.
Igen, nem mindig, de gyakran ez az „abszolút rémálom”. Folyamatosan megbotlok ezen a blogon abban a hozzáállásban, hogy ezt kulturális különbségnek kell tekinteni, és hogy az egyik hozzáállás nem rosszabb, mint a másik, csak más.
De fenntartom, hogy a becstelenség, az őszintétlenség, a hazugság rossz és bosszantó minden kultúrában. Mindegy, hogy milyen kulturális szószt öntesz rá, és bármilyen viccesen és szépen magyarázod is, a rossz helytelen.
Csakúgy, mint az alkoholizmus, az agresszivitás, az intolerancia más népcsoportokkal szemben (BKK Isaan felé) és a becstelenség. Mindent meg lehet magyarázni a szegénységgel, a vallással, a kulturális különbségekkel, ezek csak idegesítő, idegesítő jellemvonások, amelyek láthatóan néhol többet fordulnak elő, mint máshol.
Az az örök mosoly és mai pen rai már nem nyűgöz le, inkább gyanút ébreszt. A bizalmat túl gyakran elárulják.
A tapasztalat néha jogot ad a megszólaláshoz, és nem mindig jelent negatív hozzáállást. Itt nem mindig süt a nap, épp ellenkezőleg. Sok ember számára egy hosszabb thaiföldi tartózkodás (nem egy felszínes nyaralás elegendő pénzzel a zsebben és a saját csapattal) kijózanító élményt, csalódást és sok nyomorúságot jelent. Ezen egyetlen édes thaiföldi tündérmese sem segíthet.
Thaiföld, egy ország tele sanoukkal és lehetőségekkel, de egyben szélsőséges buktatók és visszaélések országa is,
Valóban, Robbert, mi határozottan az ellenkezője. Thai Ned valójában nem is lehetséges. Még két nagyon őszinte, jól fejlett embernek is nagy erőfeszítésbe kerül az egyensúly elérése.
Nagyon bosszantónak tartom a hollandokat, hogy nem értik a fenti részt, ezért a thai babájuk mindig az elején fekszik (elnézést hölgyeim), de NEM hollandul. Meg kell bocsátanod nekik, és mindenekelőtt el kell magyaráznod, hogy másképp nevelkedtünk. Igen, nagyon nem szeretik a holland durvaságunkat. Valójában nem igazán értem, mit akar egy holland egy thai emberrel, vagy fordítva. A szexualitást és a pénzt egyelőre kivonom a történetből, ez most nem lényeges.
Hát nem az emberi természet, hogy gyakran keresi a bonyolultat vagy a lehetetlent?
Ha valaki azt mondja, hogy valami nem működik vagy nem lehetséges, akkor a másik számára kihívást jelenthet kipróbálni. Ráadásul (még ha végül nem is sikerül), akkor is érdekesnek kell lennie egy olyan emberrel, aki teljesen más, mint te.
Kapcsolatban vagyok egy thai szépséggel.
Mindketten 30 év körüliek vagyunk, ő Hollandiában dolgozik, és én is itt ismertem meg.
Természetesen különbözünk, de én ezt kihívásnak tartom. És ez érdekessé teszi a kapcsolatot. Megőrül értem, és egyáltalán nem a pénzem után, mert többet keres, mint én ;)..
Engem még soha nem kényeztet el ennyire nő!
Annyi különböző nő és férfi van a világon minden országban.
Nem kátrányozhatunk mindenkit ugyanazzal az ecsettel. Minden thai nő más!
Hogy mondhatod, hogy egy thai nővel végül nem megy?
Ez a személyről szól. Találkozz egy normális nővel, normális egzisztenciával!
Nem értem, hogy a gazdag öregek miért vesznek feleségül egy nagyon fiatal "csaposlányt" Bangkokból vagy bárhonnan, és arra számíthatsz, hogy ez csak a pénzedről szól, és csak magadra hozol nyomort.
A jelenlegi „thai babám”, valamint a thai exem (most a legjobb barátom) soha nem hazudott. Szinte mindig közvetlen hollandul, és nagyon világos, hogy mit akarnak és mit nem
Sok nő éppen ennek a közvetlenségnek, nyitottságnak és őszinteségnek köszönhetően részesíti előnyben a falangállal való érintkezést, mint a szemében gyakran megbízhatatlan macsó thai partnerrel való kapcsolatot. És nem csak a pénzről.
Az egymás iránti kölcsönös érdeklődés csodákra képes.A thai nők gyakran képesek és hajlandók anyagilag gondoskodni párjukról. Kezelje és gyakran gondoskodjon a pénzügyekről. Jobb munkamorál, megbízhatóbb és lojálisabb, mint thaiföldi kollégájuk, és nem szégyenlős, hogy hozzájáruljanak a gazdasági részesedésükhöz, hogy jó kapcsolatban legyenek falangal népeikkel.
Néha nincsenek családi érdekek, csak a saját családja az első.
A párom a házimunkát, a gyereket és a munkát saját cégében végzi. 200%-os elkötelezettség és hozzájárulás. Még maradt idő és energia az esti otthonos sanoukra
„Tilos felemelni a hangját, haragudni vagy kiabálni másokkal.”
Amikor a thai suttog, 500 méterről hallja, ha dühös, 1000 méterről hallja. Vedd el tőlem, elég verbálisak tudnak lenni. Egyszer magam is tapasztaltam.
A Mike bevásárlóközpontban; körülnézett és megállt egy kirakatnál, ahol órákkal stb. nem szóltam és nem kérdeztem semmit és pár perc múlva továbbmentem. Ennek a srácnak – egy Katoinak, legalábbis egy női ruhás srácnak – ez nem nagyon tetszett, és kiabált nekem. Úgy tűnik, aznap nem adott el semmit.
Hogy a Buddha nevében lehetséges, hogy ilyen ember kapott ilyen munkát?
Nem akarok béna lenni, Sam. De Pattayán és néhány más turisztikai központban a dolgok egy kicsit másképp vannak…
Én sem akarok hülyéskedni, szerkesztők. De hajlamos vagyok egyetérteni veled. Benyomásaim elsősorban Pattayán szerzett tapasztalataimra épülnek.
Most már értem, hogy Pattaya nem Thaiföld, hanem inkább "Isten és parancsolat által vezetett enklávénak" kell tekinteni Thaiföldön. A dolgok valóban másként alakulhatnak, mint Thaiföld többi részén.
Több mint 13 éve élek Thaiföldön, és még soha nem találkoztam olyan thaiföldi emberrel, aki NE HAZUD!!!
A thai gyerekeket korán megtanítják hazugságra. Kapzsiság, fukar, durva, nincs asztali modor, megbízhatatlan, diszkriminatív, ostoba és néha veszélyes.
Ennek ellenére nagyon szeretem itt Thaiföldön... gyönyörű ország, jó ételek, kiváló hőmérséklet... ez van! Jómagam nőtlen vagyok, és nem fogok/merek feleségül venni egy thaiföldet.
Alulírott...egyedülálló szülő 18 éves fiával.
Kapzsiság, fukar, durva, asztali modor nélkül, megbízhatatlan, diszkriminatív, buta, és néha veszélyes... ez az!
Hihetetlen, csak a jó étel, a hőmérséklet és a gyönyörű nők miatt, akik Thaiföldön vannak, szomorú, ez az egyetlen dolog, amit mondhatok. Feleségül vettem egy thai nőt, akit tisztelek, ő és a családja tisztelnek engem, a hazugság nem szerepel a szóhasználatukban, mivel irtózik tőle, fontos a nyitottság és az őszinteség. Vannak itt thai barátaim, és ők örülnek, hogy kimondom, amit gondolok, és nem törődöm vele, egyenesen szólva. Miért vagy mindig negatív, szerintem csak egyedül akarsz élni, és rá akarod erőltetni a gondolkodásmódodat és életmódodat a thaiföldiekre, és nem osztod meg azokat, Thaiföldön élsz és nem Hollandiában vagy Belgiumban (én Jómagam belga vagyok, talán toleránsabbak vagyunk és könnyebben alkalmazkodunk, mint a hollandok). Thaiföldön élek és házasodtam össze, és soha nem volt konfliktusom. Pozitívnak és kedvesnek lenni nem kerül semmibe, és a szeretet minden ország nyelve.
Nagyszerű, hogy minősítette Franckyt. Nyilvánvalóan néhány embernek nehézséget okoz a különbségtétel.
Természetesen nem lehetséges, hogy minden thai ember megfeleljen Hans képének. Ezek ugyanazok a klisék, hogy minden holland fukar és minden belga hülye.
Amikor így általánosítasz, akkor magadban is meg kell nézned.
Ez valóban nagyon negatív (ez is sztereotípia a hollandoknál, ami persze nem mindenkire igaz).
Minden azon múlik, hogy minden ember más. Bárhol a világon.
Szerintem néhány nyugati embernek nehézséget okoz az, hogy öntudatlanul nem nézi le a thaiföldet, mert „szegény” országból származik. Tekintsétek egymást egyenlőnek, és tiszteljétek a másikat. Aztán meglátod, milyen hatalmas tiszteletet kapsz cserébe.
kulturális különbségeink vannak. Ha nehezen tud alkalmazkodni egy másik kultúrához, megéri az irritációt egy másik országban élni?
((Fentebb már kifejtettem a thai barátnőmmel kapcsolatos tapasztalataimat.))
Szerintem nem lenne helyes 65 millió embert ugyanilyen címkével ellátni. Minden holland jó vagy rossz? Ez túl könnyű.
Hans, én magam sem tudtam volna jobban összefoglalni, de ez a Fülöp-szigetekre is vonatkozik.
Meazzi vagy Roon, van valami jó a thai emberekben? Tényleg nincs semmi és senki a thaiföldiektől, ami jó? Még gyerekek és babák sem?
Te magad is tökéletes vagy?
Kérlek, adj egy értelmes választ, mert már nagyon elegem van a panaszkodásodból ezen a blogon.
Ha a hozzájárulásod csak nyafogásból és negatív érzelmekből áll, indíts te is egy blogot. Aztán egész nap történeteket írsz arról, hogy a thaiak milyen rohadtak. Ez megkönnyebbülés, azt hiszem. További előnye, hogy megszabadulunk a nyafogásától.
Csak az örömhölgyekre gondolok, a gyerekek és a babák még ártatlanok.Sok sikert Keresztapa bácsi
A Fülöp-szigetek esetében:
A hazugságra vagy a kapzsiságra gondolsz, fukar, durva, asztali modor nélkül, megbízhatatlan, diszkriminatív, ostoba és néha veszélyes?
Nos, hans, erről nem is mondok többet, mert a szerkesztők nagyon ráléptek, ráadásul a tisztesség tág fogalom, ezen lehet vitatkozni.
Soha nem árt, ha több árnyalatot adunk a válaszhoz.
És ne általánosíts. Szerintem erre utalnak a szerkesztők. De ha nem, kérlek javíts/teljesíts ki.
Nézd, az általad felsorolt lista alatt néhány honfitársat is beírhatok.
De szerencsére nem minden holland.
Szerintem is Hans van Mourik megjegyzése túlságosan általános, de minden bizonnyal számos thaiföldi származású lesz benne.
Nem értem, hogy a szerkesztők miért hagynak ilyen jellegű megjegyzéseket az oldalon. Minden alkalommal ugyanaz a történet, csak negatív, triviális ostobaság a csalódott Falangtól, aki képtelen találkozni egy kedves thai nővel.
Többnyire pattayai látogatók. Régóta élek Thaiföldön, de egy thai sem emelte fel a középső ujját, csak néhány farang csinálja ezt. És egy thai nem hazudik, de nem mindig mond igazat, ami egészen más.
Szerkesztőségi; Próbálj meg több pozitív sztorit posztolni, mint az ilyen hülyeségeket.
A szöveget a szitokszó használata miatt korrigálta a szerkesztő.
Kedves Martin, el tudom képzelni a csalódottságát. Elegem van a 'frusztrált' farang negatív nyafogásából is. Bölcs anyám mindig azt mondta: vagy teszel valamit, vagy elfogadod, de ne panaszkodj.
Szerencsére rengetegen veszik a fáradságot, hogy kiemeljék a másik oldalt.
Egy kérés Önhöz, ezentúl használjon normál nyelvezetet. Pontosan ugyanazt csinálod, mint az a farang, akit utálsz, helytelenül viselkedsz.
Kedves szerkesztők, ezentúl igyekszem visszafogni magam. De ha Ön hosszú ideje él Thaiföldön, mint én, akkor hihetetlenül bosszantó, hogy mindig vannak olyan figurák, akik ilyen populista hülyeségeket szórnak ki. És ezúttal nagyon rossz volt, amit egy bizonyos Hans van Mourik adott válaszul, és ezt követte számos más figura.
Elnézést kérek, ezentúl hagyok egy türelmi időt, mielőtt válaszolok.
Rendben, elnézést elfogadva.
A thai nem hazudik persze kicsit túlzás, de a barátnőmmel szerzett tapasztalatból tudom, hogy kissé a saját érdekeik szerint hajlik az igazság. És még ha a múltjáról kérdezed is, mindig nehéz megtalálni a valódi igazságot, nem akar olyat mondani, ami nem tetszene, de nagy vonalakban elmondja az igazat. De még egy thai ember sem mindig ugyanazokat a körvonalakat mondja el, és néhány plusz és mínusz mellett végül is tudod, mit akarsz tudni. És gyakran nem mondanak semmit, pedig az ember csak látja/észreveszi, hogy valami van... nem nem semmi édesem... de akkor a türelem erény, ha a barátnőm megoldotta a problémát automatikusan elkezd beszélni és többé-kevésbé hallani fogod, hogy mi történt. Néha nehéz megbirkózni vele, de tudom, hogy soha nem hazudik vagy csal.
Az ázsiaiaknak a szégyen kultúrájuk van, semmi sem rosszabb, mint elveszíteni az „arcot”. A nyugatiakat azonban a bűntudat kultúrája jellemzi, ezért az emberek teljes mértékben kihasználják azt. Például jelenleg van egy Harmadik Világ alapítványa, amely bűntudatot próbál okozni, ha túl sokáig zuhanyozunk! Ezen a blogon is találkozhatsz néha ilyen bűntudat nyomaival. Ez a kultúrák keveréke időnként mérgező főzetet eredményezhet, ha hiányoznak az alapvető ismeretek. Graham Green Ázsia-szakértő szerint „Kelet az kelet és a nyugat nyugat, és a kettő soha nem találkozik”. De ez egy olyan világban volt, ahol nincs turizmus és internet.
Ami általában meglep, az az, hogy nálunk, hollandoknál nincs rálátásunk az ázsiai (beleértve a thaiföldi) gondolkodásra, noha több mint 400 éve segítettünk ennek a kontinensnek a kialakításában. Hová lett ez a tudás?
Jó válasz Dirktől. Csak az utolsó ponttal nem tudok egyetérteni. Kevés ember van, aki igazán érti a thaiföldet. Legalább thaiul kell beszélnie, és nem sok falang képes erre
Nem hiszem, hogy a bűntudat keltésének valakiben sok köze van a bűntudat kultúrájához.
Véleményem szerint a bûntudat-kultúra inkább azzal függ össze, hogy felvegye a bûnös helyét, még akkor is, ha valaki más ezt még nem tudja.
A szégyenkultúra inkább azon az elven alapul, hogy amit nem tudsz, az nem számít, még akkor sem, ha kiraboltál egy bankot.
De talán jó téma egy témához.
idézet
Van még egy thai közmondás is, amely szabadon lefordítva ezt mondja: „Ha a hazugság elkerülheti, hogy valakit megbántson, akkor a hazugság jobb, mint az igazság.”
idézet
És ha a hazugság kiderül, a falang kétszeresen megbántott.
Kíváncsi vagyok, hogy egy thai ember hogyan látja ezt.
Hansy,
Ez igaz amit írsz. Ennek oka a kulturális különbség. Amit a thaiak helyesnek ítéltek, az teljesen helytelen a holland számára. Akkor Beng. De ha először nagyon jól megérted, hogyan és miért gondolkodik és cselekszik a thai, akkor nagyon jól megérted, hogyan működik. Hirtelen látod, hogy ezek a hazugságok mégsem voltak olyan rosszak. Jó thai szívből jöttek.
Abban is biztos vagyok, hogy a thai barátod vagy barátnőd soha, de soha nem akart bántani. Ha ez a személy tudta volna, hogyan működik ez egy holland embernél, ez a hazugság soha nem történt volna meg. Ez egy másik ország és az is marad, nekünk, hollandoknak alkalmazkodnunk kell. Az ilyen dolgokkal is.
Az az érzésem, hogy egy thai nem néz előre, hanem a jelenről szól.
Szinte mindennel így van, ne spórolj, vegyél most sok kaját, de az, hogy nem tart sokáig, az aggodalomra ad okot, most csavard ki az igazságot, de azt, hogy később kijön, nem veszik figyelembe. fiókot.
A szándék elvileg jó, csak nehéz megérteni... sokszor nem értjük a belgákat, és ez sokkal közelebb van.
Egyetértek, a különbségek Thaiföldön már olyan nagyok, hogy nehéz következtetéseket levonni. Még Isaanban is vannak kulturális különbségek városonként és régiónként. Hollandiában azonban nem lehet minden zelandert, frízt, limburgert és brabandert ugyanazzal az ecsettel kátrányozni. Mintha ezek az emberek ugyanazt a viselkedést tanúsítanák. Mennyire lehet rövidlátó, ha azt hiszi, hogy mindenkinek egyforma a mentalitása.
Igen, de a kérdés az, hogy akarnak-e erőfeszítéseket tenni? Ez gyakran a frusztráció kifejezése. Nem az árnyalatot keresik. Ráadásul tükörbe is kell nézniük. Gyakran egyik dolog a másikhoz vezet.
Ha ezen a blogon mindenki csak árnyaltan válaszol, akkor egy kicsit unalmassá válhat? Az „ellentmondások” reakciókat váltanak ki, és olykor élénkítik a vitát, mindaddig, amíg udvariasak maradunk egymással.
De ki vagyok én, akit a szerkesztők is kijavítottak „túlságosan kifejezett szóhasználat” miatt, egy ártatlan próbálkozásul, hogy tisztázzuk. (semmi gond, minden megértés).
A blog (másokkal ellentétben) érdekes marad.
Ferdinánd, nagy érdeklődéssel olvastam a válaszaidat. Mint minden reakcióm, egy vélemény nem a vélemény. Remek. Valahol igyekszem meghúzni a határt, mert a szavak megválasztása valamit jelez, túlságosan egyértelmű lehet. Elég erős kommunikációs készséged van ahhoz, hogy ezt más módon is tisztázd.
Ahogy mondtam: semmi gond. Igazad van, maradjunk civilben. Egyébként nem tudtam semmi sérelemről, már nem is emlékszem, hogy pontosan mi volt, valószínűleg egy kicsit túl egyértelműen szexuális megjegyzés, ami szerintem illik a kontextushoz.
A Blog ismét a vélemények és tapasztalatok szórakoztató és érdekes gyűjteménye. Szerintem sok időt és energiát fektetsz ebbe a hobbiba, minden tiszteletem. Szerintem sokan élvezik. Persze vannak profi gazemberek, de a többség jót akar.
Mindenesetre olvasó és néha hozzászóló maradok (remélhetőleg a szóhasználatom felett).
Sok sikert, és valószínűleg sokak nevében köszönöm az erőfeszítést. Még egyszer köszönöm Khun Peter és Hans Bos hátterének magyarázatát
Hát akkor próbáljuk meg. Isaan, nem bártípusok, hanem család ésszerű háttérből. Csevegés a piacon annak a személynek a mellett, akiről van szó (és egyben a saját családodnak is).
Elmondja valaki másnak; nemrég született gyermeke X meglepetten kérdezi, hogy tudsz ilyen hülyeségeket mondani, te már jobban ismered a családot?
"Ő" válaszol még meglepődve, "persze tudom, hogy ez nem igaz, de mi a probléma, akkor is szép történet"
Évekig Isaanban élni, gazdagtól vagy szegénytől, férfitól vagy nőtől, bármilyen háttértől vagy pozíciótól függetlenül, hazudni és csalni (egymást, tehát nem csak egy falang), a fantáziálás és a pletykálás egyfajta második természet.
Nem azt mondom, hogy általánosítok, ez egy tapasztalatom sok ismerőssel, baráttal, családdal, szomszédommal üzletekben, cégeknél, önkormányzatnál stb. stb.
És ez természetesen nem mindig jó szándékú, és a konfliktusok megelőzésére szolgál (a thai kultúra ugyanilyen általánosított és romantikus ábrázolása), hanem gyakran egyenesen rosszindulatú, és másnak akar ártani.
Frusztrált falang? Igen, néha ! Mert szeretem ezt az országot és az emberek nagy részét. Ahogy azt gyakran mondják, a kulturális különbségek nem adnak fel mindenre. A bosszantó és rossz jellemvonások továbbra is bosszantóak Hollandiában és Thaiföldön.
Kár, hogy ezen a blogon mindig azt mondják, hogy alkalmazkodni kellene, csak itt más a helyzet. A hazugság, a lopás, a csalás és az agresszivitás mindenhol helytelen és bosszantó, függetlenül attól, hogy milyen kulturális szósszal dobnak rá.
Csakúgy, mint Hollandiában, Thaiföldön az időjárás ellenére sem süt minden, és a thai társadalomnak vannak olyan kellemetlen aspektusai, mint a korrupció, a megbízhatatlanság és az erőszak. Még ha élvezi is az országot és az általunk nagyra értékelt „szabadságot” (és ez sajnos nem mindenkire vonatkozik, az alsóbb rétegekre persze nem), nem kell mindig mindent megindokolnia.
Noted azt mondta, hogy a több éves bangkoki tapasztalataim pozitívabbak voltak. Az oktatásnak, a munkának stb. lesz ehhez köze.
Az a történet, hogy a thaiak olyan békések és el akarják kerülni a konfliktusokat, szintén relatív. Sok olyan thaiföldet ismerek, akiknek nagyon rövid a biztosítéka, rettenetesen agresszív hozzáállással, ha nem érik el, akármilyen ésszerűtlen is. Itt nem a falanggal való kapcsolatra gondolok, hanem a thaiakra egymással.
Nagyon gyakori a házasságon belüli súlyos bántalmazás, a családon belüli erőszak, az üzleti nézeteltérés vagy a több mint 100 fürdés.
Nem szokatlan, hogy egy (sőt gyakran részeg) Isaner fegyverrel vagy machetével oldja meg problémáit otthon vagy azon kívül. A rendőrség erre gyakran úgy reagál, hogy "na jó, amíg nincs haláleset, addig inkább nem avatkozunk be."
A szakiskolákban tanuló 14 éves fiatalok pisztolyt hordnak a zsebükben, és gyakran használják is. A tanárok reakciója az interneten, na jó, ismerjük a problémát, de nem lőnek le ránk.
És a szülők tisztelete? nagyon limitált. A szülők itt még kevésbé irányítják gyermekeiket, mint nyugaton. Különösen a fiúknak van minden szabadságuk, és járják a saját útjukat, a 13 és 14 évesek éjszaka az utcákon sétálnak, 100 km-t száguldanak mopedjeikkel az utca túloldalán, és egyáltalán nem tudnak megbirkózni a kritikával.
Itt is egy kis faluban. A gyerekek rablásokat követnek el és zaklatják az időseket.
Az egyik falu bandái pusztítást okoznak a másikban, az idős embereken és az úgynevezett falusi fejeken röhögnek. Ez alól a 14 éves alkoholisták sem kivételek, anya és apa nem tud (vagy nem akar) semmit sem csinálni.
Olvassa el a bangkoki bejegyzést a (csoportos) nemi erőszakról a középiskolákban. Sajnos a 14 éves fiúk nem hallgatnak a szülőkre.
Tisztelet ?Igen lányok szüleik és nagyszüleik felé. De ennek több köze van az elnyomáshoz és a visszaéléshez (minden területen), mint a tisztelethez.
Újabb negatív reakció egy csalódott falangtól? nem, sajnos tapasztalatok és megfigyelések nagyon közelről. És persze ez nem vonatkozik mindenkire és mindenhol. Összességében nagyon szép élet marad itt, bár sokszor saját világot kell teremteni, sok mindent le kell nyelni és elfogadni.
De az sem segít, ha minden negatív dolgot kulturális különbségek alapján magyarázunk, és rózsaszín szemüvegen keresztül nézzük és indokoljuk. Rossz az rossz.
Mindenkinek számot kell vetnie a környezetével, és amíg ez pozitív, addig itt maradunk, és élvezzük a (viszonylagos) szabadságot és sokszor a kedves embereket és a saját kapcsolatainkat is. Végül mi magunk választjuk ki.
És rengeteg thaiföldi is van, akikkel nyíltan és őszintén és nagyon nyersen lehet bánni.
Bár néhány dolog (a közvetlen környezeten kívül) továbbra is tabu, mint például a budhizmus, a királyi család és a hosszú lábujjak.
Elég árnyalt?? A szerkesztőknek igazuk van Thaiföld nem feltétlenül rosszabb vagy jobb, csak más. De ha csak nevén nevezzük a dolgokat, az (néha) legalább megkönnyíti a dolgokat.
[Quote]
Hollandiában azt is szeretnénk, hogy a külföldiek alkalmazkodjanak a mi szokásainkhoz és kultúránkhoz, és ne fordítva.
[Quote]
Ez asszimiláció és nem integráció, amiről mindannyian beszélünk.
Csak nézze meg a szótár jelentését.
Egyetértek, de pénzt hozunk egy 3. világ országába.És gyakran a Hollandiába érkező külföldiek pénzt keresnek.És mint mindenki tudja, a pénz nagyon fontos.
Igen, teljesen helyes. Alkalmazkodj a környezetedhez, ahol élsz. Egyre jobban megértsd a törökök és marokkóiak problémáit Hollandiában.
Amit kimondani véltem, kár, hogy a szerkesztők és egyes írók gyakran színes, romantikus útikalauz-szemüvegen keresztül néznek.
Csakúgy, mint Hollandiában, TH-ban is vannak valódi visszaélések. Ezeket nem kell mindig a kulturális különbségek leple alatt igazolni.
Vannak dolgok, amelyek minden kultúrában nem stimmelnek. Nem kell ehhez alkalmazkodni. Ez ellen lehet küzdeni, különösen, ha törődik az országgal és annak népével.
Kevés blog van Haitiről. Senkinek nincs vele gondja, ha nem akar alkalmazkodni az ottani erőszak és agresszió kultúrájához. A thaiföldi visszaélésekkel kapcsolatban gyakran több megértést várnak el.
Korrupció, agresszió, bántalmazás, megbízhatatlanság, megcsalás és hazugság (pedig szép magyarázataid vannak rá) munkamorál hiánya (itt egyre szürkébb, de írhatnék egy könyvet a saját tapasztalataimról, de nem fogom, mert vannak ilyenek) már annyi) alkoholizmus, erőszak, stb stb. nem menthető a kulturális különbség szóval. És én bizony nem akarok ehhez alkalmazkodni, legfeljebb megtanulni kezelni, és ha lehet, nem rontani ezeket a dolgokat a saját hozzáállásommal.
És mindezek az említett dolgok Thaiföldön, különösen Isaanban fordulnak elő (szegénység vagy bármilyen ok miatt) a lakosság valamivel több mint 1%-ánál. Thaiföldi szakértőként a szerkesztők egyetérthetnek velem?
Egyébként teljesen megértem, hogy Thaiföld-rajongóként a szerkesztők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a sokszor „pattayai látogatók” olykor nagyon elsődleges negatív megnyilvánulásait egy nagyon egyoldalú Thaiföld-képpel ellensúlyozzák. Különben nem marad semmi ebből a blogból.
De Thaiföldön nem mindig süt a nap, és az esős évszakban leveszem a rózsaszín napszemüvegem, és olyan dolgokat is látok, amihez falangiként nem akarok alkalmazkodni. Világjavító, amilyennek tipikus holland emberként láthatóan vagyok.
Egyébként nem érzem magam hollandnak, nem európainak, nem ázsiainak, csak világpolgárnak és nem szeretném hagyni, hogy EGY helyi kultúra szabja meg a jó és a rossz megértését. Néhány dolog univerzális.
Ferdinánd, itt is kivetted a szavakat a számból. Azt hiszem, valóban nagyon jó ötleted van arról, hogyan illeszkedik a villa a szárba. Borotvaéles elemzések. Reális, anélkül, hogy azonnal ítélkezne.
Ezen kívül egy közhely. Láttál már olyan thaiföldi üzletet, ahol kritikát is kaptál? Míg a „mi” mint „hollandok” szeretjük gyakorolni az önostorozást, addig egy thai nem jut tovább, mint „igen, lehet, hogy igazad van, de mi már évek óta így csináljuk”. Mosolyog, és ugyanabban a szellemben folytatja, különösen, ha a kritika kívülállótól érkezik.
A (vicces?) „Mai pen rai” túl gyakran azt jelenti, hogy „nem érdekel”
De ez egy fáradt előítélet. De olyat, amihez napi szinten alkalmazkodnom kell. Ami egyébként egész jól működik. Több dolog van, amit nem értek az életemben. És mégis folytatom és élvezem.
NE MINDIG megfeleljen. Néha körbejárom, és ez az előnye, itt talán jobban meg lehet csinálni, mint Hollandiában, ahol mindenhez alkalmazkodni KELL. (most megint az NL-blog lesz rajtam?)
A hazugság = értelmezésbeli különbség
Amit gyakran észreveszek a saját kapcsolataimból, közvetlen környezetemben szerzett tapasztalataimból, hogy egy thai ember nem „kérdez tovább”. Amikor egy barát vagy családtag felhív vagy meglátogat, gyakran hallok egy fél történetet.
Ha megkérdezi, hogy valami pontosan működik, vagy mit mondott pontosan, vagy hogyan működik pontosan egy időpont, általában azt a választ kapja, hogy "nem tudom, nem mondta".
Thaiként egyszerűen nem kérdezel, ha a másik nem mond valamit magától.
Azt a hibát, amit mi falangként elkövetünk, ragaszkodunk tovább, és kényszerítjük a választ. Mi történik ezután (a megelégedés, a csalódás elkerülése érdekében?) A partnere saját maga értelmezi a történteket. Valami csak azért van kitalálva, hogy választ adjon. Hazudni ?
Azt írod, hogy sokszor csak fél sztorit hallasz.
Ebben az esetben úgy tűnik számomra, hogy az információkat visszatartják.
Vagy hallhat egy egész történetet, de nem túl részletes. A hallgatót láthatóan kevéssé érdekelte az elhangzottak.
Az újra kérdező embernek (jelen esetben önnek) az a benyomása támad, hogy csak a fél sztorit hallja.
Nincs értelme tovább kérdezni. A mi kultúránkban, ha további kérdéseket teszel fel, hozzátennéd, hogy csak fél füllel hallgattál, mert téged ez annyira nem érdekel.
Vagy rosszul nézem?
Nem, semmit sem tartanak vissza. Az „emberek” egyszerűen durvanak tartják kérdéseket feltenni. Ha a másik nem mond el valamit magától, akkor láthatóan nem akarja, és te ne kérdezz tovább. Ez gyakran félreértésekhez vezet, mert mindenki a saját értelmezésére vagy gyanújára hagyatkozik.
Egy thai találkozó nagyon bizonytalan lehet, senki nem kérdezte meg, hogy pontosan hol és mikor. Sok megállapodás „homályos”.
Arról nem is beszélve, hogy a „W” kérdés (Miért, mikor, ki, hol) mindig valami nehéz dolog Thaiföldön. Sokszor nem értjük, miért vagyunk olyan rettenetesen precízek és nyafogók.
Lehet az én karakterem. De minden falang barátom ismeri ezt a problémát
100%-ban egyet tudok érteni. A barátnőm és a szülei telefonbeszélgetése után néha megkérdezem, van-e valami újdonságuk, vagy miről szól. A válasz mindig az, hogy semmi édes, mindig a pénzért beszélnek, mert törődnek velem.
És ez több mint 1 órás beszélgetés után 🙁
Azt is tudom, hogy ez gyakran egy hosszú beszélgetés a semmiről, de elkeserítő, hogy soha nem mondanak róla semmit. Most már tudok uralkodni magamon, és nem kérdezek tovább.
Azok a szavak, amelyeket már ismerek, és amelyeket a beszélgetésben hallok, már benyomást keltenek bennem a beszélgetésről, ami nagy különbséget jelent. De nagyon szeretném, ha ez a nyelv kicsit gyorsabban ragadna a szürkeállományomba...:(
Nekem nagyon ismerősen hangzik, pontosan ugyanígy, egy óra telefonálás anyával vagy baráttal, és ha megkérdezed, miről van szó, 1-2 mondatban elmondják.
Régen aggódtam emiatt, de semmi értelme, nem sokat fogsz változni. Nem arról van szó, hogy már nem érdekel, de ha közvetlenül (is) kérdezel, alig kapsz választ, és később beszélni kezd róla.
Ferdinándnak teljesen igaza van. Mellesleg, ne aggódj túl sokat a hosszú beszélgetések miatt. Ha beszélsz egy kicsit thaiföldön, tudod, hogy ez egyáltalán nem szól semmiről.
Az igaz, hogy sokszor a semmiről van szó... és az is, hogy később sokszor elhangzik róla valami.
Épp tegnap mondták el nekem az igazat valamiről, ami egy hónapja történt... semmi komoly vagy semmi, csak olyan triviálisan hülyeség. Anyuval apuval elmentünk a piacra ahol volt jós/tenyérolvasó.Én apával elmentem sétálni ő meg anyuval. Aztán elmesélte, hogy a férfi azt mondta neki, hogy egy nála idősebb fehér emberrel kellene kapcsolatot létesítenie, és élnie kell külföldön és meggazdagodni... meg még néhány apróság. Azonnal tudtam, hogy ez a fél igazság, de nem tudtam kihozni belőle semmit. Most azt mondta, hogy azt mondta neki, hogy találkozni fog valakivel, és én is találkozni fogok valaki mással, amikor távol leszünk egymástól, és ami totális dumálás, hogy játékos leszek, playboy, és ezért volt kedvem egy valaki más megtenné. De még mindig nagyon elhiszik, és akkoriban az anyja nem engedte, hogy elmondja, de most, hogy levert, mert nem vagyunk együtt, ez kiderült, részben azért, mert volt egy ilyen ecset a tévében hasonló történet történt, amikor felhívta őket. Nos, ezt a történetet mesélik el minden thai lánynak. (gazdag külföldihez házasodni és ott élni) semmi személyes.
De phom rak khun Maak Maak után megint minden rendben volt, mert elég jól ismer ahhoz, hogy jobban tudjon. Pffff jóslás, mennyire stresszesek lehetnek egy kapcsolatban.