Két szerelmes koponya
Volt egyszer egy gyönyörű nő, akinek a férje meghalt. Nagyon szerette a férjét, ezért egy dobozban tartotta a koponyáját. És nem volt hajlandó újra férjhez menni. „Ha a férjem fel nem támad a sírjából, nem veszek másik férjet” – mondta. Minden nap vásárolt főtt rizst és valami finomságot a koponyához. És elmondta minden hízelgőnek és udvarlónak, aki megpróbálta elcsábítani, hogy már van férje.
A falubeli férfiak szerették a szerencsejátékot, a fogadást. Tehát amint valaki azt állította, hogy feleségül veszi azt a gyönyörű nőt, a többiek azonnal felkiáltottak: Wedje Make? Mennyiért? Négy-ötezer? A fogadást azonban senki sem fogadta el, tudván, hogy a nő elhatározta, hogy többé nem megy férjhez.
Fogadni? Szóval igen!
Ám egy nap egy okos srác megfogadta. – Ha nem tudom megszerezni, fizetek ötezer bahtot – a többiek pedig elfogadták a fogadást. Az okos ember a temetőbe ment, és megkeresett egy női koponyát; vásárolt néhány élelmiszert, mindent bepakolt egy kis csónakba, és úgy evezett a házához, mintha egy vándorkereskedő lenne.
Üdvözölte, és megkérdezte, hogy hagyhatna-e vele néhány szakmáját. – Ha mindent eladtam, újra felveszem. De ravaszul hozzátette: „Ai, későre jár! Ez ma már nem lehetséges. Esetleg aludhatok?
A jóképű özvegy úgy gondolta, hogy a férfiban meg lehet bízni, ezért hagyta, hogy ott aludjon. A beszélgetések révén pedig egy kicsit jobban megismerték egymást. – A férjem meghalt, de a koponyáját itt tartom, ebben a dobozban. Minden nap veszek főtt rizst és valami finomat neki enni. És ezért mondom mindenkinek, hogy van egy másik férjem. Biztosan nem megyek újra férjhez! Ha a férjem fel nem támad a sírjából, nem veszek el másik férfit. Tényleg, ez a végső álláspontom!
– Igaz? Nos, tudod, én is ugyanebben a helyzetben vagyok: a feleségem meghalt. Nézd, nálam van a koponyája. Pontosan úgy csinálom, mint te: minden nap veszek főtt rizst és valami finomat, amit megehet. És amíg fel nem támad a sírból, nem veszek feleséget. Ezután visszaadták a koponyákat, mindegyik a saját dobozában.
Végül is az okos srác több napig együtt lakott a nővel; kilencen-tízen, talán tizenöten, jól megismerték egymást. Minden nap elment a piacra, hogy jókat vásároljon a férjének, és a másik koponyához is vásárolt.
És akkor, azon az egy napon; újra elment a piacra, ő pedig elvette a férje koponyáját, és beletette a dobozba a felesége koponyájával együtt. Mindent szépen bezárt és kiment a kertbe.
Hol van a koponyám?
Amikor a nő visszajött a piacról, kinyitotta a dobozt, hogy rizst és finomságokat adjon a koponyának; de koponya nem volt! Kiabálni kezdett. – Ó, drágám, hová lett a férjem koponyája? Hol van? Koponya, koponya, hol vagy? A férjem koponyája nincs ott! Hol lehet?
A férfi a nő kiáltásai miatt sietett haza. Kinyitotta a dobozt, amelyben felesége koponyája volt, és hűha, két koponya volt egymás mellett!
"Jó Isten!" – kiáltották kórusban. Megint a férfi szólalt meg először. – Hogy tehetik ezt velünk? Mi szerettük őket, de ők nem szerettek minket. Szerettük őket, de szeretőnek vették egymást! Manapság senkiben sem bízhatsz.
– No, most mi van? 'Beszéljünk róla. Nem kellene eldobnunk azokat a koponyákat? Nem mentek túl messzire? Nem, nem tisztességesek. Undorítóan viselkedtek. Dobjuk el őket. Dobj bele a folyóba!
És meg is tették. Aztán a férfi azt mondta: 'Nos, most mit fogunk csinálni? Nincs többé férjed, és nekem sincs többé feleségem. Aztán a csinos nő úgy döntött, hogy feleségül veszi. A férfi megtette! A trükkjének köszönhetően. És megnyerte azt az ötezer bahtot is, amelyre fogadott. Összeházasodtak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Igen lehet!
Forrás
Felkavaró mesék Észak-Thaiföldről. White Lotus Books, Thaiföld. Angolból fordította és Erik Kuijpers szerkesztette.
Szerző
Viggo Brun (1943), egy híres norvég matematikus unokája. Számos más Ázsiáról szóló munkája is a nevéhez fűződik, mint pl.Hagyományos gyógynövény-gyógyászat Észak-Thaiföldön"Sug, A csaló, aki becsapta a szerzetestés a thai-dán szótár. Szintén egy könyv a nepáli téglagyárakról.
Az 70-es években családjával a Lamphun régióban élt, és történeteket rögzített a helyi észak-thai nyelvű emberek szájából. A szerző maga is beszél közép-thaiföldön, és a thai nyelv docense volt a Koppenhágai Egyetemen.
A szerző részletes leírása itt található: https://luangphor.net/book-number/law-of-karma-book-1/chapter-9-the-psychic-telegraph-written-by-viggo-brun/
És egy rövid magyarázat itt: https://www.pilgrimsonlineshop.com/books-by-author/4800/viggo-brun.html
Inhoud
Több mint 100 felkavaró történet és mese Észak-Thaiföldről. Mindezt Észak-Thaiföldről és Észak-Thairól lefordítva közép-thaira, majd angolra, a könyvben szereplő nyelvre.
Ezeket a történeteket a Lamphun régióban élő falusiak szájából jegyezték fel. Legendák, tündérmesék, anekdoták, történetek Sri Thanonchai és Xieng Mieng kaliberű gazembereiről (lásd máshol a blogban) és őszinte történetek a szexről.
Örömmel olvastam ezt a történetet. Mennyit segíthet még egy kis ártatlan csalás.