Khun Chang Khun Phaen, Thaiföld leghíresebb legendája – 1. rész

Thaiföld leghíresebb eposza a Khun Chang, Khun Phaen és a gyönyörű Wanthong közötti tragikus szerelmi háromszögről szól. A történet valószínűleg a 17-ig nyúlik vissza^de században, és eredetileg egy szóbeli elbeszélés volt tele drámával, tragédiával, szexszel, kalanddal és természetfelettivel.

Az idők során folyamatosan módosították és bővítették, és továbbra is népszerű és szórakoztató eposz maradt, amelyet vándormesélők és trubadúrok meséltek el. A történetet a tizenkilencedik század végén, a sziámi udvarban rögzítették először írásban. Ez a híres történet szabványosított, fertőtlenített változatát eredményezte. Chris Baker és Pashuk Phongpaichit lefordították és adaptálták ezt a történetet egy angolul beszélő közönség számára, és kiadták a „Khung Chang, Khun Phaen meséjét”.

Ez a vastag angol kiadás valójában kötelező olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik a thai irodalom iránt. Hogy bemutassam a holland olvasót ennek az eposznak, összeállítottam a történet rövidített változatát. Tekintsd úgy, mint egyfajta bevezetést a történetbe. Muszájból mindenféle jelenet, részlet kimaradt, néha gyors ugrásokat teszek a történetszálban. Elsősorban a főszereplők kapcsolataira, párbeszédeire koncentrálok. Ahhoz, hogy igazán értékeljük a történetet, hogy igazán élvezzük, erősen ajánlom magának a könyvnek az elolvasását. Ez egy kiterjedt kiadásban érhető el, tele van rajzokkal és lábjegyzetekkel, többek között. Ezek extra értelmezést adnak a történetnek és a háttereknek. Azok, akik szívesebben olvassák csak a történetet magában, jól járnak ennek a klasszikusnak a rövidített „rövidített” kiadásával.

• The Tale of Khun Chang Khun Phaen: Siam's Great Folk Epic of Love and War, Fordította és szerkesztette: Chris Baker és Pasuk Phongpaichit, Silkworm Books, ISBN: 9786162150524.
• The Tale of Khun Chang Khun Phaen, rövidített változat, ISBN: 9786162150845.

Főszereplők:

A történet lényege a következő karakterek körül forog:

• Khun Chang (ขุนช้าง, khǒen Cháang): Gazdag ember, de csúnya és gonosz ember.
• Phlai Kaeo (พลายแก้ว, Phlaai Khêw), később Khun Phaen (ขุนแผน, khǒen Phěn): a hős, de egyben igazi nőcsábász is.
• Phim Philalai (พิมพิลาไลย, Phim Phí-laa-lij), később Wanthong (วันทอง, Wan-thong): az erős és gyönyörű nő, akiért mindkét férfi fülig ér.

Megjegyzés: 'khun' (ขุน, khǒen) a régi sziámi hivatalos címrendszer legalacsonyabb rangjára utal. Nem tévesztendő össze a jól ismert 'khun'-al (คุณ, khoen), ami egyszerűen azt jelenti, uram/hölgyem.

Phlai Kaeo a kolostorban

Ez Phlai Kaeo, Khun Chang¹ és a szép Phim története Ayuttaya királyságában. Chang gazdag családból származott, de az a szerencsétlenség, hogy rendkívül csúnya gyerek. Születése óta nagyrészt kopasz, és ez a falu többi gyereke számára a felháborodás és a megfélemlítés forrása. Phlai Kaeo és Phim voltak az egyetlenek, akik Suphanban játszottak Changgal. Néha vitatkoztak, például amikor a hárman apát és anyát játszottak, Kaeo pedig megütötte a barátját, Changot a kopasz feje búbján.

Néhány évvel később Phlai Kaeo elvesztette apját, és édesanyjával kellett elhagynia Suphan falut. Hármuk útjai csak akkor keresztezték egymást, amíg Kaeo nem töltötte be a tizenöt évest. Újoncként lépett be a templomba, remélve, hogy néhai apja, egy hatalmas és tanult harcos nyomdokaiba léphet. Az apát tanítványként a szárnyai alá vette, így a kezdő Kaeo megtanult mágikus mantrákat és jóslatokat végezni.

Több hónapos templomi tartózkodás után közeledett a Songkran fesztivál. A különleges napon az volt, hogy Phim a legszebb napjába öltözve eljött, hogy felajánlást tegyen a templom szerzeteseinek. Térden dünnyögve véletlenül a szeme sarkából észrevette a kezdő Kaeót. Attól a pillanattól kezdve, hogy tekintetük találkozott, a szíve lángokban állt. De tudta, hogy nőként semmilyen módon nem fejezheti ki érzéseit. Ez csak rosszalló pletykát és visszaszólást eredményezne. Nemcsak az ifjú Phim, hanem a kezdő Kaeo is volt az, akit heves rajongás kerített hatalmába.

Phlai Kaeo találkozik Phimmel egy gyapotföldön

Kora reggel, az alamizsnakör alatt a novícius meglátogatta Phim házát, és beszélt Saithong²-vel, Phim fogadott húgával. – Holnap délután gyere a gyapotföldekre, akkor ott leszünk Phim és mi, szolgák – mondta Saithong. A kezdő Kaeo mosolyogva válaszolt: "Ha a gyapotföldek sikeresek lesznek, megjutalmazom." A találkozó délutánján a novícius civil ruhával a hóna alatt megszökött. Azt mondta Monk Mi-nek: „Most elmegyek, engedje meg, hogy levegyek a szokásomról, és visszatérjek, amikor visszatérek”. Monk Mi beleegyezett: „Rendben, de vigyél magaddal bételdiót és dohányt, ha visszatérsz”. Kaeo nagy örömteli hangulatban ment a gyapotföldekre. Ott találta Phimet egyedül egy gyapotbokor mögött, és kedvesen kifejezte szerelmét. Phim azonban szidta: „Látogasd meg anyámat, és kérd meg a kezemet, ha beleegyezik, szívesen teszlek a férjemmé. De az, ahogy a szerelmedet kergeted itt, megrémít. Az emberek pletykálni fognak, ha így látnak minket együtt. Gyere és kérd meg a kezem a megfelelő módon. Túlságosan sietsz, mintha annyira éhes lennél, hogy még nyers rizst is eszel. A kezdő Kaeo nem tudta visszafogni magát, és megpróbálta meghúzni Phim ruháit, de szorosan fogta, és eltolta magától. – Kár, hogy nem figyel. Nyíltan szeretkezni velem a mezőn nem más, mint beszéd. Nem szerethetsz így, kövesd a helyes utat, és akkor nem lesz ellenvetésem. Nem csak a testemet adom oda. Tudd, mi a helyénvaló, menj haza Kaeo”. Gyengéden megcsókolta, és megcsodálta az arcát „Annyira gyönyörű vagy. A bőröd gyönyörűen könnyű és puha. Ragyog a szemed. Kérlek, hadd élvezzem egy kicsit kedvesem. Ezt megígérem neked, ma este meglátogatlak."

Este Phim órákig ébren feküdt, és sóhajtott: „Ó, Kaeo, a szemem fénye, elfelejtettél már? Mérges vagy rám, és ezért hagysz békén? Késő van, nem vagy itt, és a szívem olyan üres. Amíg Phim ott feküdt és töprengett, elaludt. Késő este volt, amikor Kaeo végre megérkezett Phim házához. Mantrákkal elaltatta a lakókat, és oldotta az ajtók zárait. Bemászott, és egyenesen Phim szobája felé indult. Megcsókolta, miközben aludt, és ujjai a határozott, kerek keblein siklottak: "Ébredj fel kedvesem." Phim először ingerülten reagált, de megölelte és hízelgő szavakat mondott neki. Aztán a párnára lökte, és az arcához nyomta az arcát. – suttogta neki. Felhők gyülekeztek az égen, a magasban, egészen a peremig esővel megterhelve a szél. Amikor eleredt az első eső, nem lehetett megállítani. Phim fülig szerelmes volt, így együtt feküdtek az ágyban. Vágyakozva átölelte. Egyiküknek sem volt kedve aludni. Hajnalban így szólt hozzá: „Jaj, kedves Phim, sajnos el kell mennem, de ma este biztosan visszajövök”.

Khun Chang megkéri Phim kezét

Most beszéljünk Khun Changról. Megőrült Phimért. Nap mint nap ő járt a fejében. Édesanyjának így beszélt szerelméről: „Anya édes, Phim könyörög, hogy vegyem feleségül, már régóta szerelmesek vagyunk egymásba”. Anya nem hitte el: „Olyan vagy, mint egy hazug iskolás. Phim elbűvölő, mint a hold, olyan vagy, mint egy teknős a fűben, aki a csillagos eget kívánja. Tényleg azt hiszed, hogy a fiam lehet? Rengeteg pénzed van, miért nem használod arra, hogy szép lányt szerezz? Phim nem akar téged. Amikor gyerek voltál, csúfoltak a kopasz fejed miatt. A nyelve elviselhetetlen, nem bírom”. Khun Chang így válaszolt: "Amikor férj és feleség leszünk, a szerelem és a félelem látni fogja, hogy nem mer így beszélni velem." Leborult anyja lába elé, és a lábát kopasz feje tetejére tette, majd sírva fakadt. „Mit gondolsz egy ilyen szőrtelen fejjel? Nem értem, hogy bárki is elmenne érted. Phim gyönyörű, mint egy csodálatos Kinnari³, mit szólnának a szomszédok, ha pározna egy olyan csúnya disznóval, mint te? Menj el azokkal a krokodilkönnyeiddel."

Prost

Khun Chang elment és meglátogatta Phim anyját. Leborult a lába elé, és így szólt: – Elnézést, asszonyom, de kétségbeesett vagyok. Nagyon gazdag vagyok, és nem tudom, hol tudnám biztonságosan tárolni, jobbra-balra kirabolnak. Keresek egy extra szempárt, hogy vigyázzon a vagyonomra. Minden nap Phimre gondolok. Ha beleegyezel, megkérem a szüleimet, hogy beszéljenek veled. Adományozni fogok szarvasmarhát, rizsföldeket, pénzt, ruhákat és egyebeket”. Phim és Saithong titokban a szomszéd szobából hallgatták. – Hogy merészeli! Kinyitotta az ablakot, és úgy tett, mintha egy szolgálót hívna: „Ta-Phon! Mit csinálsz most? Gyere ide, te gonosz szőrös kopasz fej! Tényleg nem figyelsz a kívánságaimra, ugye?" Khun Chang hallotta ezt, és megalázottnak érezte magát. Gyorsan kijutott.

Phim lehangoltnak érezte magát. Az első együtt töltött éjszakájuk után napok óta nem hallott Phlai Kaeóról. Elküldte Saithongot, hogy nézze meg. Saithong titokban bemászott a fa Kuti kunyhóba, ahol a kezdő Kaeo tartózkodott. Kaeo kacéran elmondta neki, hogy meghittségre vágyik, de az apát napok óta tanulásra és kemény munkára késztette, így esélye sem volt meglátogatni Phimet. De minden tőle telhetőt meg akart tenni, tényleg!

Phlai Kaeo belép Saithong szobájába

Phim házában tett látogatása után Khun Chang napokig ideges volt. Alig tudott enni vagy aludni. Megvágta a csomót: „Lehet, hogy csúnya vagyok, mint az éjszaka, de a gazdagságommal Phim anyja biztosan beleegyezik a házasságba”. Felvette a legszebb ruháit, arany ékszerbe öltöztette magát, és egy sor szolgát követett el Phim házába. Meleg fogadtatásban részesült: „Mi hoz ide, beszélj szabadon, mintha otthon lennél”. „Khun Chang megragadta a pillanatot, és tudatta, hogy feleségévé akarja tenni Phimet. Anya széles mosollyal hallgatta, és tetszett neki egy gazdag veje. „Phim, Phim, hol vagy? Gyere és köszöntsd vendégünket!” De Phim nem hallott róla, és ismét úgy tett, mintha egy szolgát szidna: „Ahelyett, hogy kutyának születtél, menj a pokolba! Ki akar most téged? Menj a fenébe, te nyavalyás mangó! Csak magadra gondolsz."

Anya dühös volt, és Phim után futott: „Te a piszkos száddal, ezt nem tudod megtenni!”. Jól verte Phimet, amíg Phim háta kipirosodott a vértől, az arca pedig könnycsepp lett. Phim sírva elszaladt. Ő és Saithong elmenekültek a házból, és a templomba mentek. A kezdő Kaeo láttán ismét mosolyt csalt az arcára: „Ó, Kaeo, eddig minden szép szót mondtál, meg akartad kérni a kezem, de még mindig várok. És most Khun Chang megkérte a kezemet anyám beleegyezésével. Ellenálltam, de ő könyörtelen volt és bottal támadt rám. Mit szólsz ehhez? Valld be, vagy szidlak!" A kezdő Kaeo látta a sötét felhőket, és megpróbálta vigasztalni. – Az az átkozott Khun Chang mindenféle bajt okoz, kedvesem. Anyám azonban nem akarja, hogy levegyem a szokásomat és elmenjek, szegények vagyunk és nincs induló tőkénk. A szívem a tiéd, de nem tudom, mit tegyek." Phim visszalőtt: „Miért vagy ilyen lassú? Miért nem kapsz pénzt? Nem szeretsz néha igazán? Ó karmám! Miért születtem én is nőnek?! Bedőltem szép szavaidnak, és most attól félek, hogy úgy ejtesz le engem, mint egy téglát. Gyere a házamba ma este, és adok neked elég pénzt. És akkor ezekkel a kedves szavaiddal vége lesz. Menj ki és találkozzunk ma este, hallasz? Nincs több késés.” Miután ezt mondta, felkelt, és elszaladt Saithonggal.

Aznap este Phim várja Phlai Kaeo-ját, de éjfélig már nyoma sem volt. Saithong kiment megnézni, nincs-e a közelben. Hamar megtalálta, és felemelte a köntösét, hogy látatlanul becsúszhasson vele. A ruhája alá bújva úgy tett, mintha véletlenül megérintette volna a mellét. Amikor nem válaszolt, a férfi teljes kézzel megragadta. Saithong ellökte magától, és rávágta: „Hé, hogy merészeled! Ez egy mell Phlai Kaeo, amit csinálsz, az nem tiszta! Ott a szobája. Nem akarom, hogy így lássanak." Saithong dühös tekintettel visszavonult.

Phlai Kaeo nem veszített másodperceket, és gyorsan belépett Phim szobájába. Alig tudta fékezni magát, és gyengéden megsimogatta. Jobbra-balra csókolta, és hevesen átölelte. Szívük hevesen dobogott. Feltámadt a szenvedély, közeledett a káosz. Az óceánon a szél űzte a hullámokat és verte a partot. Aztán vonulj vissza, és zuhanj újra a partra. Újra és újra. Egy hajó behajózott a keskeny csatornába. Remegett a levegő, szakadt az eső. A kapitány elvesztette uralmát, és hajója a rakparton zuhant.

Szerelmeskedésük után ketten karöltve fekszenek. – Megnézzem a horoszkópodat, kedvesem? „A patkány évében születtem, idén vagyok tizenhat éves, és éppen kivirultam”. „Körülbelül két évvel fiatalabb nálam, az én Phim. És Saithong? milyen éves?" A ló évéből való, huszonkettő, ha minden jól megy. De miért kérdezed? Szerelmes vagy belé, és feleségül is akarod venni? – Ó, Phim, mit mondasz mindig ezekről a furcsa dolgokról? Komolyan, ne kötekedj." Ezekkel a szavakkal megölelte, és hamarosan elaludt. Látva, hogy Phim mélyen aludt, gondolatai Saithongra terelték: „Még nem olyan öreg, és jól van. A mellei csodálatosan feszesek. Meglátogatom őt is, ha nem is akar, nem mer sikítani, mert beengedett ide”. Belopakodott Saithong szobájába, és egy mantrát fújt rá, miközben ujjai a testén csúsztak, hogy felkeltsék. Saithong kinyitotta a szemét, és meglátta Phlai Kaeót. Szíve intimitásra vágyott. „Te jó ember vagy, Kaeo, de ez nagyon nem helyénvaló. Hamarosan Phim elkap minket! Menj ki innen". Phlai Kaeo közeledett, és mosolyogva kimondott egy újabb mantrát, hogy felkeltse a vágyat. „Sajnáld Saithongot. Ha nem vagy kedves, hamarosan felakasztom magam, csak várj és meglátod. „Tényleg elég őrült vagy ahhoz, hogy megöld magad? Nem könnyű férfinak születni!" – Olyan vagy, mint Phim, csak egy kicsit idősebb. Biztosan több tapasztalatod és készséged van." És ezekkel a szavakkal megcsókolta, és testét magához szorította, "ne ellenállj". Saithong visszaszólt: „Maradhatsz, de légy óvatos velem. Aggódom, hogy eljátszod velem a szeretőt, és miután összejöttél velem, félredobsz. De ha igazán szeretsz, azt csinálhatsz velem, amit akarsz." Közeledett. Esőcseppek hullottak. Villám villant, mennydörgött, süvített a szél. A szeretkezés Phimmel olyan volt, mint egy nyugodt tavon, de Saithonggal olyan volt, mintha egy hatalmas vihar sújtott volna. A hajó hamarosan a fenékre süllyedt⁴.

Phim kinyitotta a szemét, de Phlai Kaeójának nyoma sem volt. „Hová lett a szerelmem? Talán Saithong tudja. Saithong hálószobájába érve Phim hallotta, hogy a két férfi beszélget egymással. Amikor már nem bírta tovább, kinyitotta az ajtót. Saithong felugrott az ágyról: „Kaeo kényszerített! Nem tudtam megállítani. Nem rúgtam, nehogy bajba keverjem." Phim harapós szarkazmussal megszólalt: „Tsss, köszönöm, hogy ilyen hihetetlenül jó szíved van. Olyan kedves és figyelmes vagy. Egyenes, mint a karika. Szuper vagy, tényleg. Mi tévedünk…” Aztán Phlai Kaeóhoz fordult. "Szerinted ez jó ötlet?! Idősebb nálad, és gyermekkora óta vigyáz rám. De téged ez nem érdekel. Azt veszed, amit kaphatsz. Nevetséges. Olyan vagy, mint egy kidolgozott kismajom. Még jó, hogy most bejöttem, különben újra a lándzsájára fűzted volna.

– Ó, Phim, nem az, aminek látszik. Szeretlek, de attól tartok, hogy anyád nem fog beleegyezni, amikor reggel megkérem a kezed. Attól tartok, hogy odaadja annak a rondanak. Lányként ezt nem tagadhatod meg. A nyomorúságba fogsz zuhanni." Phim kinyitott egy ládát, és átadott neki egy zacskót, amelyben öt aranydarab volt. – Tessék, vedd ezt tőlem, a feleségedtől. Phlai Kaeo átvette a pénzt, és a fülébe súgta: „Most mennem kell, már felkel a nap, vigyázz magadra, hét nap múlva visszajövök, hogy megkérjem anyád kezét”. És ezzel kiment az ablakon.

Folytatjuk…

¹ Phlai Kaeo más néven „bátor hím elefánt”, Chang, más néven „elefánt”.

² Saithong, (สายทอง, sǎai-thong) vagy "Aranyszál". Saithong örökbe fogadott gyermek, és Phim-mel való kapcsolata valahol a mostohatestvér és a szolga között van.

³ Kinnari vagy Kinnaree (กินรี, kin-ná-rie), mitikus lények, amelyek felsőteste egy ember és egy madár alsó teste. Többnyire mennyei szép fiatal nők.

⁴ Miután egy férfi és egy nő megosztott egy ágyban, házasnak tekintették őket. Ezzel a tettével Saithong Phlai Kaeo felesége és ágyasa lett.