December 3-án, hétfőn a „Beroeps Zonder Grenzen” négy kelet-flamand segélymunkást visz el a thamkraboki kolostor rehabilitációs központjába Thaiföldön. Ott a szerzetesek úgy segítenek a kábítószer-függőknek, hogy megisszanak egy gyógynövényi főzetet, amitől hányni kezdik őket.
Teljesen más megközelítés, mint amit maguk az ápolók alkalmaznak saját Kasteelplus központjukban.
A szerzetesek bevált módszert követnek. Minden szenvedélybetegnek gyógynövényes italt adnak, amitől hányni kezd, hogy megtisztítsa a testét minden méreganyagtól. Ezek az ülések nélkülözhetetlenek a rehabilitációs folyamatban, ezért a belgáknak először maguknak kell átesniük az erős hányásos terápián. Így képet kapnak arról, min mennek keresztül leendő pácienseik: "Jó, hogy ezt mi magunk is megtapasztaltuk, csak most alkothatok egy kis képet arról, hogy mi is az a drogfüggőség."
Egy szerzetes élete kemény munka. Felkelés hajnal előtt, kemény munka, a betegek segítése a hányás során, és mindez napi egyszeri étkezéssel. Az innen érkező segélymunkásoknak nincs könnyű dolga, és a szerzetesek durva hozzáállása néha szembemegy. A napok előrehaladtával azonban megváltozik a látásuk, és teljesen elmerülnek az új munkakörnyezetben: „Kezdetben azt hittem, négy hosszú nap lesz: aludni a földön és naponta egyszer enni. De most, hogy vége, sajnálom, és legszívesebben maradtam volna még egy kicsit.
Kivonás Thaiföldön
Thaiföld 17-szer akkora, mint Belgium, és körülbelül 64 millió lakosa van. Körülbelül 20 százalékuk városokban él. Az emelkedő árak, a magasabb üzemanyagköltségek és a természeti katasztrófák mellett a drogfogyasztás is az egyik legnagyobb probléma. Minden 17. 15 év feletti thaiföldi fiatal függő a „ya baa”-tól, vagyis a metamfetamin és koffein keverékét tartalmazó tablettáktól.
Belgiumban körülbelül 3 drogfüggő jut 1000 lakosra, Thaiföldön hétszer ennyi.
A drogfüggők megsegítésére feltűnő kezdeményezés a Thamkraboki kolostor kábítószer-rehabilitációs klinikája. Az ott alkalmazott terápia, beleértve egy speciális, hányást kiváltó ital fogyasztását is, különösen hatékony, és állítólag 65 és 85 százalék közötti a sikeresség.
A Kasteelplusban nagy felelősség hárul magukra a betegekre, és elengedhetetlen a terápiás kapcsolat a beteg és a gondozó között. Durva becslések szerint 1-ból 3 felhagy a megszokással, 1-ból 3 soha nem lesz képes megszabadulni tőle, és 1-ból 3 tisztességes életet élhet próba és hiba útján. A Kasteelplusban végzett kezelés átlagosan 49 napot vesz igénybe.
„Szakmák határok nélkül”, december 3-án, hétfőn 20.40-kor a One-on (Belgium).
Forrás: TV Vision
A rehabilitáció elég kemény úgy, ahogy van, de hát ha azt abban a „Mileu”-ban „”Clean”-nak hívják”
maradni ugyanolyan nehéz. Ha egy volt szenvedélybetegnek nem ajánlanak fel semmilyen foglalkozást… az űrlapon
munka, akkor jó eséllyel visszaesik régi droghasználati világába
Joghchum,
Teljesen egyetértek, de ha "tisztulni" akarsz, a rehab bármilyen formáját megér egy próbát szerintem.
Talán majd megtalálják az akaraterőt a folytatáshoz, ha kell.
1 a 3-hoz elég sok, és ha beleszámítjuk azt a középső csoportot is, aki többé-kevésbé normális életet tud utána élni, akkor ezek a számok még mindig sikeresek. (legyünk pozitívak, és tegyük fel, hogy a számok helyesek)
Azt olvastam, hogy a „tisztulást” itt tényleg szó szerint lehet érteni, és azon tűnődöm, vajon ez az erőltetett hányás nem tesz-e tönkre más dolgokat a szervezetben.
És hasznos-e a hányás, mert végül is csak azt hányod, ami a gyomrodban van, és nem a véredben. Aki "spriccel" vagy "szimatol", annak kevés haszna van a hányásnak, laikusként gondolom.
A jegyzet kedvéért - Ezek csak gondolataim, mert nincs tapasztalatom ezzel kapcsolatban, és lehet, hogy teljesen másképp működik, mint ahogy elképzelem.
Mindenesetre sok szerencsét kívánok ezeknek az embereknek, és remélhetőleg ez segít.