Thai vagyok!
Diplomaosztó a bangkoki Chulalongkorn Egyetemen (Jaem Prueangwet / Shutterstock.com)
Máxima hercegnő 2007 márciusában tett megjegyzése, hogy de A holland identitás nem létezik, sok vitát váltott ki, és heves vita kezdete volt. Két csoport alakult ki: azok, akik hittek egy sajátos holland identitásban, és azok, akik elutasították ezt az elképzelést.
Thaiföld aligha ismeri ezt a vitát, szinte mindenki, a lakosság egészében, az oktatási körökben és különösen az elit körében azt feltételezi, hogy létezik olyan, thaiság, thai identitás, más néven ความเป็นไทย (khwaampenthai) nevezett. Minden thaiföldi születéskor megkapja ezt, és ezzel együtt nő fel. A „Nemzeti Identitás Bizottsága” ügyel erre.
Egy külföldi tenné thaiság lehetetlen felfogni
Fontos szempont a thaiság az, hogy egy külföldinek lehetetlen megértenie, ezért a külföldiek Thaifölddel szembeni kritikáját gyakran azzal a megjegyzéssel utasítják el, hogy „nem érted meg Thaiföldet”. Egy fórumon a Bangkok Post heves vita kezdődött a „Farang nem tudhatja” kijelentés alatt thaiság'. Nem szeretném visszatartani Cha-am Jabal megjegyzését:
„A cikk előfeltevésével ellentétben, amely arról szól, hogy a farangok képtelenek felfogni Thaiföldet („Farang nem tudhatja – még akkor sem, ha megérti”, Bangkok Post, augusztus 31.), a thaiaknak gyakran a másik oldalon élő farangokhoz kell fordulniuk. A világot, hogy megismerjék saját országukat, amint azt számos nagy horderejű korrupciós ügyben, valamint más társadalmi bajok azonosításában láthattuk, különösen az emberi jogok és az emberkereskedelem területén.
A thaiak gyakran egyedülállóan képtelenek saját hazájuk megismerésére, mivel túlságosan belegabalyodtak a thai-jellegűség jellegzetességeibe, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy az igazságot keressék. Gátolja őket a babona, a képzet fontossága a lényeggel és a társadalmi harmónia az igazsággal szemben, a társadalmi bajokkal szembeni természetes tolerancia, valamint a csúnya problémákkal való szembenézés helyett a dolgok elsimítására való hajlandóság.
A farangok sok szempontból értékesek Thaiföld számára, beleértve a thai társadalomról alkotott objektív nézetüket, amely nyilvánvaló igazságokat tár fel, amelyek gyakran láthatatlanok a thaiak számára.
Ezt leszámítva eltérek a témámtól.
Egyszer vitáztam egy thai barátommal a buddhizmusról. Egyszer kétségbeesetten felkiáltott: „Nem értheted meg a buddhizmust, mert idegen vagy!” Erre én azt mondtam: „De maga Buddha is idegen volt”. Ő: „Ez nem igaz, a Buddha thaiföldi volt!” Egy thai azt jelenti thaiság minden ami jó és nem...thaiság minden rosszat.
Az identitás fogalmát gyakran használják önmagad másokkal való szembeállítására
Leírhatjuk saját identitásunkat (énkép és célkép), ami szubjektív. A holland identitás meghatározása tárgyilagosságot feltételez. A legnagyobb közös nevező, a holland jellemzők összege, osztva a hollandok számával, egy csipetnyi kultúrával, történelemmel és művészettel. Tudományos tevékenységként ez rendben van, amíg egy véletlenszerű holland személyt nem ítélünk meg érte.
Továbbá a holland vagy thai identitás fogalmát gyakran használják mások szembeállítására, a különbségek hangsúlyozására, választóvonalak meghúzására, gyakran erkölcsi aláfestéssel, jó vagy rossz. Amivel a szakirodalomban találkoztam, az például: a hollandok nem annyira tekintély rabszolgai, mint a japánok, mi egy kicsit anarchisztikusabbak vagyunk; nem olyan szenvedélyesek, mint az olaszok, inkább a földön vagyunk; nem olyan merev, mint a britek, de kellemesebbek és nem olyan bénítóan konfrontatívak, mint az amerikaiak, de polderosabbak.
A vitában arról thaiság ezek a különbségek, a „mi” és „ők” érzés még inkább hangsúlyossá válnak. Ez a két szempont, a nemzeti identitás aranyszínvonalra emelése és az a tendencia, hogy ezt az identitást a „másik” szembeállítására használják fel, ami nem kívánatos egy ilyen identitás kialakítását. Az implicit üzenet mindig az: ha nem felelsz meg a szabványoknak és a „holland identitás” körvonalazott profiljának, akkor nem vagy igazi holland, és ugyanez vonatkozik a thai identitásra is.
(tristantan / Shutterstock.com)
thaiság a király abszolút hatalmának hangsúlyozására használták
Mik azok a tulajdonságok vagy tulajdonságok, amelyek miatt valaki thai? Egyesek azt mondják, hogy a thaiak békeszeretőek, mások szerint a thai identitás a három pillér „nemzet, vallás és király” imádatához kapcsolódik, ahol a vallás szinte mindig buddhizmust jelent. De hogyan jött létre ez az elképzelés? thaiság létrejött, és használható-e még az egyre sokszínűbb és modernebb Thaiföldön?
Az abszolút monarchia alatt, IV. Rama (Mongkut) királytól VII. Rama (Prajadhipok)ig Thaiföld szembekerült a nyugati hatalmakkal, amelyektől átvették a technikai és gazdasági elemeket Thaiföld függetlenségének garantálásához. Ugyanakkor szempontjai thaiság módosították, hogy elkerüljék a barbárság vádját.
thaiság a királyi rituálék bemutatásával a király abszolút hatalmának megerősítésére és a lakosság osztályokra osztására használták, amit szükségesnek tartottak. hangsúlyozni. A lakosság jóléte szorosan összefüggött a király hatalmával. A buddhizmus támogatta ezt a nézetet, és szerzetesek hirdették a templomokban.
Damrong Rajanubhap hercegnek némileg más és modernebb volt a nézete thaiság. A thai nép három erkölcsi pillérét „a nemzeti függetlenség, a tolerancia és a megalkuvás vagy asszimiláció szereteteként” sorolta fel.
Az 1932-es forradalom után; Nemzet, Vallás és Király
Az 1932-es forradalom után, amikor létrejött az alkotmányos monarchia, az elképzelések nem sokat változtak thaiság jelentett. Az értelmiségiek megvédték azt az elképzelést, hogy a királyság és a buddhizmus a politikai változások ellenére is a középpontjában áll thaiság tartozott, és a „thai faj” története bebizonyította, hogy ez Szuhothai királyság (13. század) óta így volt.
1939-ben az ultranacionalista miniszterelnök, Plaek Phibunsongkraam úgy döntött, hogy az ország régi, befogadó nevét, a „Siam” lecseréli a „Thaiföldre”, jelezve, hogy a közép-thaiföldiek értékeinek és kultúrájának az egész országra vonatkoznia kell. 1945-ben Pridi visszahozta a „Siam” nevet, hogy megmutassa, hisz egy sokrétű és sokszínű országban, ahol minden etnikum megtalálhatja a helyét.
1949-ben, Pridi kiutasítása után, Phibun véglegesen bevezette a „Thaiföld” nevet, és a Nemzet, a Vallás és a Király zászlaja alatt kampányba kezdett az ország „verthasítására”. Ironikus módon Phibun rendelettel betiltotta a hagyományos thai ruházatot és a bétel használatát, a férfiaknak pedig nadrágot, a nőknek pedig szoknyát, ugyanakkor elrendelte, hogy a férfi kora reggel búcsúcsókot adjon. Ról ről thaiság beszélt!
MR Kukrit Pramoj ennek a víziónak a vezéralakja volt. Könyveiben és újságírásában azt a nézetet képviselte, hogy a király és a királyi család szükségesek voltak és mindig is szükségesek voltak ahhoz, hogy a thai nemzet békés, stabil és virágzó legyen. És mivel a király buddhistaként a buddhista értékeket képviselte, uralma e nélkül is mindig etikus és demokratikus volt. fékek és egyenlegek.
MR Kukrit sokat beszélt a demokráciáról, a jogokról, a szabadságjogokról és az egyenlőségről, de úgy vélte, hogy valami ilyesminek meg kell történnie, milyen időn belül thaiság előírt. Látta ru thi énekelte thi tam, „tudd magasan és alacsonyan” vagy „tudd a helyed”, mint fontos erény között thaiság. Szerencsére hozzátette, hogy a „tisztelet” és az „alázat” is nagyon „thai”.
(Prapat Aowsakorn / Shutterstock.com)
A régi nézetek kb thaiság kezdenek ütközni a társadalmi valósággal
Thai muzulmán gyerekeket thai buddhista gyerekek tartottak kézen a városkapu előtt királyi szimbólumokkal.
Az 1960-as évektől kezdve Thaiföld egyre inkább kezdett átalakulni egy sokkal változatosabb és összetettebb társadalommá. A kifejezés thaiság Egyre gyakrabban használták egy elavult hierarchikus struktúra támogatására egy sajátos „thai dekoráció, nyelv és etika” hangsúlyozásával.
Ez nem hagyott teret egy feltörekvő thai középosztály számára, amely több politikai jogot és nagyobb ellenőrzést követelt a vagyon elosztása felett. A régi nézetek kb thaiság egyre inkább ütközik a társadalmi valósággal.
A régi modellben thaiság, amely szigorúan szervezett hierarchiát foglal magában, a felső osztálynak támogatási és kedvességi kötelezettsége volt az alattuk lévőkkel szemben, akik viszont hűséget és segítséget nyújtottak. A társadalmi változások használhatatlanná tették ezt a modellt, de iránymutató maradt.
A hagyományos felfogás thaiság túl korlátozott volt ahhoz, hogy foglalkozzon a „faji” eredet problémájával. Nagy nyomás nehezedett Thaiföld sok különböző népére, hogy „thaiföldivé” váljanak. thaiság átölelni, mindazzal, ami ezzel jár. Ez még fontosabbá vált, ahogy a bürokrácia kiterjesztette a markolatát Thaiföld minden szegletére. Ez komoly problémákhoz vezetett, különösen a muszlim délen.
Akik nem felelnek meg az ideális képnek thaiság gyakran kizsákmányolták, megtagadták a jogaikat, és nevetségesség, sőt erőszak célpontjai lettek. A margóra szorultak. thaiság akadályt jelentett a thaiok számára abban, hogy alkalmazkodjanak közösségük gyors és mélyreható változásaihoz.
A Thaiföld szerkezetében bekövetkezett változásokat gyakran nem thai-nak nevezik
A legtöbb thaiföldi meg van róla győződve thaiság felbecsülhetetlen értékkel bír, melynek magja évszázadok óta érintetlen és nélkülözhetetlen a thaiság megértéséhez. Így tanulnak a gyerekek: az iskolában, otthon és a médiában. Változások a társadalmi, gazdasági Thaiföld kulturális szerkezetét és struktúráját gyakran nem thai-ként írják le, mint abnormális viselkedést.
Fiatal, aki nem engedelmeskedik egy idősebb embernek, valaki a létra legalsó fokán, aki nem tisztel valakit, aki magasabban áll, akik több jogot és szabadságot követelnek, mindezt gyakran helytelen viselkedésnek ítélik meg a felhívással. thaiság. thaiság értéknek tekintjük, amelyet a megjelenés, a viselkedés és a beszéd alapján lehet elfogadni vagy elutasítani.
Főleg a katonaság és az elit osztja ezt az elképzelést thaiság népszerűsít. Egyszer beszéltem egy thaiföldivel, és a vita hevében azt mondtam: „Úgy nézel ki, mint egy kommunista!” „Egyáltalán nem” – mondta. "Thai vagyok!" A thai és a kommunista teljesen kizárja egymást.
(nattul / Shutterstock.com)
Rengeteg dicséret és dicsőítés található róla a weboldalakon thaiság
Számos thaiföldi webhelyet felkerestem, amelyek megerősítik ezt a nézetet. Sok dicséret és dicsőítés thaiság különösebb értelmezés nélkül, a „nemzet, vallás, király” szón kívül. Keresse meg a jelentését thaiság egy utazás szimbólumokon keresztül, indoktrináció, politikai egyenesség és előítéletesség, önkéntes és önkéntelen. Mondok néhány példát:
• Thaiföld jó en A thai közösséget a barátságosság jellemzi,
• Csak egyfajta „thaiság” létezik: a felsőbb osztályú thai kultúra, amely helyes és indokolt mércét állít fel.
• Thaiföld bármely faji vagy etnikai csoportjának minden tagjának „thaiföldivé kell válnia”, mielőtt a nemzet részévé válhat.
thaiság magától értetődőnek számít, ezért gyakorlatilag megemlíthetetlen. Csak egy oldalt találtam kritikával; egy isaani tanár leírta az „igazi thaivá” válásért folytatott küzdelmét, ami a mai napig nem sikerült neki – írta keserűen. "Túl sötét vagyok, és van egy kis akcentusom." A kezembe került egy tizenkét gyermekkönyv recenziója is, amelyeket a déli konfliktusban való megbékélésre szántak. de ami finoman közvetíti annak felsőbbrendűségét thaiság előterjesztve.
Muszlim férfi köszöntötte thai stílusban.
A thai buddhista gyerekek mind nagyobbak, szebbek és jobban öltözöttek, mint a thai muszlim gyerekek. Mindig a thai buddhista gyerekek veszik át a vezetést. A templomok kiemelkedőbbek, mint a mecsetek. A "thai" nem köszön egy "muzulmán thai"-tüdvözöl' hanem eggyel 'wai és sawadee'.
Egy bizonyos „nemzeti identitás” bármilyen meghatározása kihagyja azokat az embereket, akiknek szintén joguk van a méltó élethez. Ez vonatkozik a „holland identitásra”, és még inkább a thai identitásra: thaiság.
Ha Thaiföld, annak ijesztő ötlete thaiság Ha nem engeded el, ebben a gyorsan változó és sokszínű társadalomban elkerülhetetlenül komolyabb konfliktusok adódnak. Most érthetővé válik thaiság csak a meglévő erőviszonyok fenntartására és legitimálására szolgál.
forrás
Saichol Sattayanurak, A mainstream gondolat felépítése a „thaiságról” és az „igazságról”.
'Thainess' készítette, Chiang Mai Egyetem, 2002.
Paul M. Handley, A király soha nem mosolyog, 2006.
Különféle weboldalak.
Érdekes cikk. Akkoriban olvastam Cha Am Jamal hozzászólását is, és akkor (és még mindig) azt gondoltam: „szeg a fejen”.
Szerencsére az internetnek és a közösségi médiának köszönhetően a thaiak elhibázott felsőbbrendűségi komplexuma kezd csökkenni az új generáció körében. Most azt is felfedezték, hogy nem minden thai ember fenekéből süt ki a nap. Főleg egy év európai vagy amerikai (csere) tanulás után hazatérve rájönnek, hogy sok esetben a kocsit a ló elé teszik, hogy megoldják a problémákat.
A „nem érted a thaiföldiséget” csak bókként látom, és egyszer ezt mondtam egy kollégámnak. Nem tettem hozzá: „A pártfogó rendszerre gondol, az igazságosság hiányára mindenki számára, az idegengyűlöletre, a korrupcióra, a kapzsiságra és az egyenlőtlenségre, ez a fajta thaiság? Nem, ezt nem értem"
@Tino,
Íme egy érdekes vélemény Voranai Vanijakától! A teljes cikkért lásd: http://www.chiangmaicitynews.com/news.php?id=1097
Idézet
Az emberek úgy beszélnek a thairól és a farangról, mintha két különböző faj lenne, és úgy tűnik, elfogadják, hogy a kelet az kelet, a nyugat a nyugat. Miert van az? Szerinted változhat? Kihasználják-e a thaiságot, annak látszólagos világiságát, hogy az emberek elszigeteltnek érezzék magukat, és bizonyos véleményük legyen?
Egy fajhoz tartozunk; az egyetlen különbség az, hogy valaki masszázsszalonokba jár, és bárokba megy, de ugyanazon okból. Kelet lehet kelet. Nyugat lehet nyugat. De az emberek emberek. A thaiföldiséget, mint az angolságot, az amerikaiságot vagy a kínaiságot természetesen kihasználják, hogy az emberek szigetszerűnek érezzék magukat, és bizonyos véleményük legyen – elvégre melyik ország nem alkalmazza a nacionalista „mi olyan különlegesek vagyunk” taktikát, hogy jól érezze magát. közvetlen gyűlöletet mások ellen, és a lakosságot „csoportos gondolkodással” pórázon tartani? Gyakran feltett kérdés: Megértik a külföldiek a thaiságot? A válasz Ne légy ostoba, még a thaiak sem értik a thaiságot. Ez megint csak az öntudat kérdése.
Idézőjelet bezár
Jan Greep,
A fenti link nekem nem működik. A következő link ezt teszi: https://www.chiangmaicitylife.com/clg/our-city/interviews/interview-voranai-vanijaka/
Op https://thisrupt.co/ még sok véleménycikkét olvashatjuk.
Számomra a „thaiesség” kifejezés egyszerűen a (neo)feudalizmus kifejezés barátságosabb hangzású szinonimája.
A nemesség, a hadsereg és az újgazdagok eddig meglehetősen sikeres találmánya a feudális módon történő ellenőrzésre.
Az internethez és ezáltal a külföldről származó információkhoz való növekvő hozzáféréssel, valamint a közösségi média térnyerésével, amelyek alig vagy nem kormányzati ellenőrzés alatt állnak, a „thainess”-t egyre nehezebb lesz rákényszeríteni.
Jó cikk Tino. Nemrég beszélgettem egy egyetemi oktatóval.
A Thaiföldön élő nagyszámú külföldiben a tradicionális thai értékek erózióját és a gyorsan változó társadalmat kereste.
Ezért is nehezítik meg nekünk, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek a tartózkodási engedély megszerzését.
Szerintem a felső réteg túlságosan is jól érzi, hogy a külföldiek jelenléte a thaiakat is okosabbá teszi.
Ebben nagy szerepe van a thaiföldi házastársak külföldről való hazatérésének is.
Megtapasztalták, milyen olyan országokban élni, ahol a szociális szolgáltatások sok életet kínálnak
megnyugtatóbbá tegye
ruudje
Olvassa el ezt a cikket nagy érdeklődéssel. Egyébként Thainess ötletei nem is olyan furcsák. Látok hasonlóságot az 70-es évek hollandiai kifejezésével, a „készíthető társadalom” fogalmával. Hogy a társadalmat milyen mértékben kell alapvetően megváltoztatni kormányzati beavatkozással, különösen saját szocialista ideológiájával összhangban.
Most a thai elit nem akar változást, inkább a hagyományok és a „régi” társadalmi kapcsolatok fenntartására törekszik, szintén saját ideológiája szerint. Szinte minden országban az elit fél a változástól, mert attól tart, hogy fel kell adnia a hatalmat. Thaiföldön ez az oktatásban is tükröződik. A változásokat nem sikerült megvalósítani, mert az elit foggal-körömmel ellenáll, és fog is ellenállni nekik. Nem nyilvánosan, hanem a befolyásuk révén.
Egy ország egyik pártja nem akar változást, a másik (az ellenzék) pedig igen, szerintem mindkét esetben hétköznapi hatalmi harc.
Teljesen igaz, hogy egy átlagos thai embernek van valódi elképzelése arról, honnan származik Buddha.
Több thaiföldi megkérdezte tavaly, honnan származik/született Buddha.
Kambodzsán, Thaiföldön és Mianmarban játszottak.
Nekünk, nyugatiaknak elképzelhetetlen.
Biztos vagyok benne, hogy minden keresztény/nem keresztény tudja, honnan jött/született Jézus.
Gondolat; micsoda korlátozott érdeklődés, ha valaki olyan erősen hisz Buddhában, és azt sem tudja, honnan jött!
Aztán kérték a királyi család nemanét is, Bommipholnál nem jut tovább az ember!!!
Ciao, Pedro és hasonlók.
Ami a király/család nevét illeti, nekem ez kicsit húzósnak tűnik. 6 éve élek Isaanban a barátnőmmel és a lányommal. A másik család nem messze lakik, ahol sok időt töltünk. Főleg Isaanban van az 1. család, aztán nem jön össze semmi, aztán jössz. Hülyén hangzik, de ez van. De minden nap látok felnőtteket és gyerekeket egy olyan területről, amelyet kevésbé képzettnek és kevésbé tájékozottnak tartanak. Garantálom, hogy a legkisebb, alig 7 éves szőlő is hibátlanul felidézi az egész királyi családot A-tól Z-ig.
Mostanában sok eltúlzott történetet olvasok itt, amiket úgy tűnik, csak azért írtak, hogy kicsaljanak valamit. Ez egyszerűen nem helyes
Szép cikk.
Először is megkérdeztem a thaiföldi barátomat, meg tudná-e mondani, hol született Buddha?
Azonnal megértette, hogy megpróbálom tesztelni, és először Kambodzsát, majd Vietnamot mondta. Nyilvánvaló, hogy Buddha fontos az életükben, de valójában semmit sem tudnak róla. Gyakran tettem fel olyan egyszerű kérdéseket, mint például: Melyik ország fővárosa Manila, és egyik válaszadó sem adta meg a helyes választ.
Mit tanítanak itt a suliban??
A thaiságot inkább ürügynek tekintem a hülyeségük leplezésére.
Rendszeresen látom a féltékenység szót, mert a farang az ATM-nél több bahtot kap a gépből, mint a thai, és hogy a farang szebb nőket kaphat.
De úgy gondolom, hogy az egyszerűségük és a képzettségük hiánya a legnagyobb probléma.
Valaki meg tudná mondani, milyen nagyszerű találmány jött Thaiföldről?
Eddig csak a jól ismert márkák jobb példányait láttam ruhákban, órákban, mobiltelefonokban stb.
Küzdenek egyszerűségükkel és vágyott jólétükkel, de nem értik, hogyan érhetik el.
Megértem, hogy meg akarják őrizni a saját kultúrájukat és szokásaikat, de amikor ezt elemezem, közelebb kerülök a kommunizmus egy formájához.
Csak attól tartok, hogy ez néhány éven belül kellemetlen dolgokat fog eredményezni a turizmus és a politika számára. Meg kell várnunk a bomba felrobbanását.
Abban a pillanatban a thaiság minden szabálya túl van dobva, és mindenki a saját magának.
Az iskolában tanulják, talán elfelejtették? Nert tesztelte a barátnőmet. Először Indonéziát, majd a Fülöp-szigeteket válaszolta. Azonnal igazat adott India fővárosának, Kambodzsának, Laosznak és Burmának, de elfelejtette Malázsia fővárosát, és addig nem gondolt rá, amíg azt nem mondtam, hogy K betűvel kezdődik. Azonnal szerezz vissza egy vizsgát, Ausztrália fővárosa egy ideig eszembe sem jutott, kivéve, hogy "k" hanggal indult (Canberra). Nyilvánvaló, hogy a thai oktatásban van néhány hiba, és természetesen az ehhez kapcsolódó képességek, mint például a független/kritikus gondolkodás (véleményformálás és -kifejezés) hiánya.
És a thaiság? A cikk jól elmagyarázza. Főleg ürügy arra, hogy mindent úgy hagyjunk, ahogy van (érdekek fenntartása és a dolgok igazolása úgy, ahogy vannak). Az általános normák és értékek egyszerűen univerzális dolgok, nem kell ehhez sem thaiság, sem hollandság...
Hogy a thai azt hiszi, hogy a külföldi (nyugati) szebb nőket kap? Kétlem - régebben volt itt egy darab „mit nem értek farang” címmel (fordítás Stickman blogjáról)-. Az a felfogás, hogy sok farang kijön a bárból vagy a kapcsolódó szektorokból származó hölgyekkel, az alsóbb osztályból és/vagy az Isaanból (akik sötétek és ezért "csúnyák") – én személy szerint én is jobban szeretem a kicsit világosabb bőrt, de ott ízlésről nem kell vitatkozni!!-). Az, hogy az emberek nem akarják, hogy egy külföldi mindent felvásároljon (vagy ne osztozzon), az teljesen lehetséges, ha itt minden külföldi felvásárol mindent, vagy kitart az "ingyenpénzért" az emberek is morognak. A közelmúltban megjelent cikk a csoportos kapcsolatokról azt is kifejti, hogy nem meglepő, ha a közösségi hálón belüli magasabb kapcsolatoktól várunk segítséget, például munkát vagy némi pénzt. Nem mentség persze, ha ebből úgy alakul, hogy „csupaszítsuk le teljesen csupaszra azt a sétáló ATM-et, amíg én a lusta fenekemen ülök és whiskyt iszom a kókuszfa alatt”.
Egy thai tanárral folytatott beszélgetés során azt állította, hogy Hollandia és Anglia ugyanazon ország két neve.
A cikk informatív és világos, és szívesen veszek még hasonlókat. Nagyon olvasmányos könyv, bár valószínűleg némileg speciális, Niels Mulder holland antropológus „Thai képei a nyilvános világról” című könyve. Elemezzük az állami oktatás nélkülözhetetlen szerepét a thai önkép kialakításában. Egyébként egyetértek azzal az állítással, hogy a külföldiek sokszor nem értik Thaiföldet, már csak azért is, mert ez sokszor nincs másként a thaiföldiek között sem. De nem érted?? Miféle korlátolt világképbe illik az ilyesmi?
Véleményem szerint a thai társadalomban tapasztalható gyors változások nem a sok itt élő külföldi következményei, hanem egy olyan közegnek, amely az 1960-as években úgy változtatta meg hazánkat, mint senki más, a tévé.
Azért kértem a cikk újbóli közzétételét, mert a diákok, hallgatók és mások közelmúltbeli tiltakozásai és demonstrációi meg akarják törni a megváltoztathatatlan thaiságról alkotott legfelsőbb képet, amelyhez mindenkinek ragaszkodnia kell. És különösen a fent és lent lévő hierarchikus értékek, amelyek egyenlőek a jóval és a rosszal.
A thaiság fogalma nem sokkal tágabb a vázoltaknál?
Véleményem szerint az ország egy kígyógödör, sok érdekkel, amelyeket meg kell védeni a végső előrelépés érdekében.
A barátságok azon alapulnak, hogy felmérjük annak esélyét, hogy hasznot hozzunk, és nem arra, hogy az idődet arra pazaroljuk, hogy ez pénzbe kerülhet.
A thaiföldi hölgyek Hollandiában és Belgiumban nem mindig vágynak 100 barátra, mert 100 lehetséges problémát jelentenek, és egy thaiföldi ember furcsán fog kinézni, hogy baráti kapcsolataim vannak hírvivőkkel. Ez a csoport sem egy esztelen közösség, és valójában üdítő rálátása van arra, hogyan látják az egészet, és ebben nem veszek észre semmilyen áldozati szerepet.
Tino bizonyára gyakran hallotta, hogy ő is úgy néz ki, mint egy thai, mert olyan dolgokat leplez le, amelyeket a kifinomult thai társadalom tartogat.
Ez az egész játék, és játék marad, és amíg Thaiföld nem veszíti el Indonéziánál nagyobb szereplő pozícióját az ASEAN-ban, minden ellenőrzött módon fog haladni, és a tiltakozó gyermekek játékbabák szerepét töltik be.
Megnézzük, és meglátjuk, hol van hely, elgondolkodunk rajta...
A hatalom akarása (Nietzsche) és a költség-haszon elemzésen alapuló barátságok, az áldozat hiánya. Érdekes téma. Szeretnék még több ilyen elemzést látni. De mit értesz „hírvivők” alatt?
A futárok alatt a moped fiúkat értem az utcasarkon.
Hi Tino,
Végül is Thaiföldön vagyunk, és miért üdvözölnek egy muszlimot a maga módján, és nem a wai-val Thaiföldön?
Ön szerint elnyomják őket, ha egy keresztény egy muszlim országban tiltakozna a mecset zaja ellen, mit gondol, mi történne? A kínaiaknak is muszlim nevet kellett felvenniük Indonéziában. Nekem is vannak muszlim ismerőseim, de nem értek egyet azzal, ahogy megpróbálják ráerőltetni a hitüket másokra. (Katolikus) thai házas vagyok, de együtt megyünk a Templomba, mint a thaiföldi (Isaan) templom.
Hollandiában az emberek nem tudták, hol van Suriname, és hogy van egy híd Suriname és Curacao között.
Ma egy nagyon szilárd véleménycikk Sanitsuda Ekachaitól, ugyanazzal a lényeggel:
https://www.bangkokpost.com/opinion/opinion/1982251/fanaticism-hate-speech-and-buddhism
Köszi a linket, Rob. Nagyon érdemes elolvasni!