Korrupció Thaiföldön: maguk a thaiak véleménye
A korrupció népszerű és sokat vitatott téma a thaiak és mások körében egyaránt. Ez vonatkozik erre a blogra is, amelynek célja Thaiföldről sok jó és kevésbé jó dolog megvitatása. A korrupció rengeteg kárt okoz az országnak. Itt szeretném bemutatni maguknak a thaiak vízióját. Egyénenként és csoportonként különbözik.
Erről a témáról, a sokféle „korrupcióról”, okokról és ellenőrzésről, itt talál egy jó vitát: www.thailandblog.nl/Background/corruptie-thailand-eerst-beprehensin/
Thaiföld általában valahol a középmezőnyben helyezkedik el a különböző korrupciós indexekben. Ez vonatkozik Ázsiára is, ahol Kínát tekintik a legkorruptabbnak, Japánt pedig a legkevésbé korruptnak.
Ezt a történetet elsősorban azért írom, hogy bemutassam, hogyan látják a thaiak a „korrupció” különböző formáit a Pasuk könyvéből alább leírt felmérésben.
A korrupció háttere és okai
Hadd adjak egy rövid és egyáltalán nem teljes összefoglalást a korrupció okairól, különös tekintettel Thaiföldre.
- A korrupció a legelterjedtebb azokban az országokban, amelyek gazdasága a mezőgazdaságból és a megélhetésből egy differenciáltabb, iparosodott és globális gazdaság felé halad. Európában ez a 19. században történte században, Thaiföldön csak az elmúlt 50 évben. Egyes írók még azt is megemlítik, hogy a korrupció bizonyos formái előnyösek lehetnek.
- A thaiföldi köztisztviselők egészen a közelmúltig (mondjuk 1932-ig) nem kaptak fizetést, de a befolyt összegekből levonták a megélhetésüket, a többit pedig átutalták a kormánynak. Bizonyos mértékig ez a hozzáállás továbbra is jelen lenne. A thaiföldi köztisztviselőket nem nevezik „köztisztviselőknek” khâarâatchákaan vagy „a király szolgái”. Gyakran nem éreznek felelősséget a lakossággal szemben.
- a titoktartás és a zártság légköre a szólás- és információszabadsággal, valamint az ellenőrzés hiányával szemben nagy szerepet játszik. A következményektől való félelem megakadályozza, hogy a lakosság megszólaljon.
- a kormánytisztviselők lakosság feletti hatalma is tényező.
- Jory alábbi cikke szerint az „adakozás, nagylelkűség” fontos erény a thai gondolkodásban. Javítja a karmát, és növeli a gyönyörű újjászületés esélyét. Ez azt jelenti, hogy az „adás” erkölcsi kétélű fegyver: jót tesz, néha rosszat is, és ezt mindenki felismeri. Más szóval: ez a fajta „korrupció” még mindig a régi személyközpontú erkölcs maradványa, de már nem helyénvaló egy modern nemzetállamban.
Nem tehetek mást, minthogy ehhez az utolsó 5. ponthoz kapcsolódóan hozzáfűzzek valamit. 2011-ben az ABAC közvélemény-kutatást végzett a thaiak körében a korrupcióról, ezt a közvélemény-kutatást gyakran idézik. Ez azt mutatta, hogy a kutatócsoport kétharmadának nem volt problémája a korrupcióval, ha ők maguk is profitáltak belőle. A kérdés azonban tágabb volt, nevezetesen: "Elnézi-e a korrupciót, ha az a nemzeten, a közösségen vagy önmagán segít?" A tágabb kérdésre a kétharmad igennel válaszolt. Persze még mindig túl sok, de a fentiek alapján érthetőbb.
A megoldások ösztönzése
Természetesen a korrupciót büntetni kell, ha kiderül, de a büntetés önmagában nem csökkenti a korrupciót. Úgy gondolom, hogy ahogy Thaiföld tovább fejlődik, természetes javulás következik be. De a korrupció elleni küzdelemben a legfontosabb tényező a lakosság tudásának, magabiztosságának és bátorságának növelése, különösen azért, mert ők a fő áldozatok (és nem a kormány, ahogyan azt állítják, amely továbbra is gondoskodik magáról).
Pasuk három stratégiát említ a könyvében: 1 nagyobb nyomást gyakorolni a meglévő korrupciós harcosokra (hiányzik a politikai akarat) 2 nagyobb nyomást gyakorolni alulról a jobb szólás- és információszabadsággal rendelkező jobb politikai környezet révén, a döntéshozatal decentralizálása és még sok más. mondjuk a polgárok (a bürokratáknak túl nagy hatalmuk van) 3 felvilágosítják a közvéleményt a korrupció okairól, súlyos következményeiről és megoldásairól. Tehát a tudatosság. A politikai pártok reformja is szükséges.
A felmérés
Az alábbi könyvben említett felmérés összesen 2243 fő körében zajlott le, ami önmagában is reprezentatív és jó eredményt hozhat. Amiről gyakran nem számolnak be egy felmérés, az a társadalom különböző csoportjai közötti megoszlás. Igen itt. Például a városi szegények és gazdálkodók némileg hátrányos helyzetbe kerültek, összesen 724 fővel, és túlreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek és a bangkokiak. A vélemények e csoportok között hol kissé, hol jobban eltértek egymástól, de ezt túl sok itt megemlíteni.
Az eredmények magyarázattal kezdődnek, hogy mi a A thaiak ezt a „korrupció” széles esernyője alatt értik. A válaszadók válaszai a kevésbé súlyostól a súlyosabb korrupcióig a következők voltak:
- Ajándék (jó szívvel): sǐn nám chai
- „Teapénz”: khâa náam róhn náam chaa (egy önmagában legális cselekvés felgyorsítása)
- Tisztességtelen magatartás: pràphrút míe chôhp
- Vesztegetés, zsarolás: sǐn bon
- Becstelenség a kötelességben: thóetchárít tòh nâathîe
- Korrupció:kaan khohrápchân
A válaszadóknak konkrét eseteket mutattak be, amelyekben választaniuk kellett, hogy milyen típusú „korrupcióról” van szó. A válaszokat kerekített százalékban mutatom be. A hiányzó százalék a „nincs válasz, nem tudom, nem biztos”, amelyek ritkán haladták meg az 5 százalékot. Több válasz is lehetséges volt, így az összes százalékos arány néha meghaladta a 100-at.
A közlekedési szabálysértő a rendőrség kérése nélkül a bírságnál kisebb összeget ad a rendőrnek, aki azt elfogadja.
- Vesztegetés: 61%
- Tisztességtelen viselkedés: 37%
- Tisztességtelen kötelesség: 31%
- Korrupció: 16%
Ha nagyobb az összeg, és a rendőrség kéri, akkor sokkal nagyobb a korrupció
Valaki jó segítséget kap a kormányhivatalban. Amikor mindennek vége, 50 bahtot ajánl a tisztnek, amit elfogadnak.
- Ajándék: 70%
- Teapénz: 17%
- Tisztességtelen kötelesség: 85%
- Vesztegetés: 18%
- Korrupció: 5%
Valaki felkeres egy kormányhivatalt. A tiszt szándékosan sok időt vesz el. 50-200 bahtot adsz, hogy felgyorsítsd a folyamatot és jutalmazd a hivatalos személyt.
- Ajándék: 6%
- Becstelenség a kötelességben: 24%
- Teapénz: 20%
- Vesztegetés: 56%
- Zsarolás: 19%
- Korrupció: 16%
Egy köztisztviselő magáncélra viszi el otthonából a papírt és az íróeszközöket.
- Tisztességtelen viselkedés: 53%
- Becstelenség a kötelességben: 16%
- Korrupció: 49%
Magas rangú rendőr vagy katonatiszt munkaidőben egy magáncég igazgatóságában ül.
- Teljesen normális/legális: 28%
- Nem megfelelő viselkedés: 61%
- Korrupció: 5%
Az üzletemberek ezt sokkal gyakrabban találják normálisnak, a szegények kevésbé.
Egy üzletember ad egy bizonyos összeget egy kormányhivatalnak vagy tisztviselőnek, hogy megnyerjen egy projektet.
- Ajándék: 16%
- A költségek egy része: 9%
- Vesztegetés: 45%
- Becstelenség a hivatalban. vám: 18%
- Korrupció: 34%
Itt 18 százalék mondta azt, hogy „nem biztos, nincs válasz”. Az üzletemberek ezt gyakran „ajándéknak” tekintették.
Egy magas rangú katonatiszt fegyvervásárlás után összeget kap (jutalék)
- Nem megfelelő viselkedés: 40%
- Becstelenség a kötelességben: 37%
- Korrupció: 53%
Itt sem válaszol 13 százalék. Félnek az emberek?
Egy személyt azért léptetnek elő, mert egy felettes tiszt rokona vagy ügyfele.
- Nem hatékony adminisztráció: 59%
- Nem megfelelő viselkedés: 48%
- Becstelenség a kötelességben: 21%
- Korrupció: 8%
Ismét kitérő válaszok 13 százalékkal.
A kérdésre mely minisztériumokban vagy osztályokban gondolkodtak leginkább a válaszadók a korrupcióról ezeket a válaszokat százalékban
- Rendőrség: 34%
- Védekezés: 27%
- Belügyek: 26%
- Szállítás: 23%
Végül az a kérdés, hogy melyik kormánytípust tekintették a legkorruptabbnak
- Megválasztott kormány: 22%
- Katonai hatóság: 23%
- Nem biztos, nem tudom megmondani: 34%
- Nincs válasz, egyéb: 21%
Források:
- Phasuk Phongpaichit és Sungsidh Piriyarangsan, Korrupció és demokrácia Thaiföldön, Silkworm Books, 1994
- Patrick Jory, Korrupció, adakozás erénye és thai politikai kultúra, Int. Konf. Thai Studies, Chiang Mai, 1996
A korrupció a hőmérséklettel összhangban fut.
A hő hatására az emberek hamarabb elfáradnak és lustábbak lesznek
A fáradt és lusta kevésbé produktív.
A kevésbé produktív kevesebb pénzt jelent.
Ha holnap megállna a korrupció Thaiföldön, akkor a gazdaság nagy csapást mérne.
Sok ingatlant és járművet vásároltak korrupt jövővel.
M.vr.gr.
Ostobaság. 1900-ig Hollandia ugyanolyan korrupt volt, mint ma Thaiföld. És ha a korrupció (a pénz rossz emberekhez kerül), akkor az a pénz is törvényes úton csökken a gazdaságba.
Hülyeség, nekem úgy tűnik, hogy Hollandia akkoriban olyan korrupt volt, mint most Thaiföld.
Milyen támogatásod van?
http://www.corruptie.org/nederlandse-corruptie-in-verleden-en-heden-door-toon-kerkhoff/
https://www.montesquieu-instituut.nl/9353202/d/cpg_jaarboek_2014_kroeze.pdf
Az első cikk a Batáv Köztársaságról, a második pedig az azt követő időről szól. Ahogy én itt teszem, a korrupciót az akkori eszmék közé helyezik. A „csak úgy” nehéz meghatározni, kissé metaforikusan kell venni.
Egyszer olvastam a Korrupció a harmadik világban című könyvet, és Nagy-Britanniában 1886-ig valami ilyesmit. Elég irodalom a korabeli korrupcióról a nyugati világban.
Az akkori (és hozzáteszem az ország) elképzelésekben fogant – így mindent egymásba lehet beszélni.
A „csak úgy” egyáltalán nem nehéz meghatározni, természetében és mértékében egyenlőséget jelent.
Kissé metaforikusan értelmezendő: beépített homályosság.
Hülyeség: rosszabb, mint a valótlan?
Az állítást így értelmezem: igaz az író gondolataiban, és nem jutok tovább annál, hogy Thaiföldön kívül is előfordul korrupció. Lehet, hogy kissé metaforikusan értelmezed az ítéletemet!
Kínát Ázsiában a legkorruptabb országként ismerik. Valamint Észak-Korea és Mongólia. Ezekben az országokban fagyos lehet, és gyakran nagyon hideg.
Sajnálom, de most igazságtalanságot követsz el Mongóliával szemben. A Google keresőjében megtalálhatja a „corruption perception index 2016”-t, hogy megtudja, mely országok állnak még rosszabbul.
Mongólia még mindig korrupt a korrupció szempontjából. A célom az volt, hogy bemutassam, hogy az az állítás, hogy a korrupció összhangban van egy ország klímájával, egyszerűen nonszensz.
Oké, de Kínát, Mongóliát és Észak-Koreát egy leheletben említette, mint a legkorruptabb országokat. Észak-Korea valóban Ázsia legkorruptabb országa (és nem ad „rossz” pontszámot globálisan), de Észak-Korea és Mongólia között sok melegebb ázsiai ország található.
A PÉLDÁJA egy nagyrészt kiirtott társadalomnak, amelynek még melegebb trópusi éghajlata van, mint TH-ban, és amelyet szintén a hírhedten korrupt kínaiak kormányoznak; SZINGAPÚR. Hongkong ezen a területen is nagyon jól tud lépést tartani. Tehát: ez egy ellenpélda.
Ausztrália északi vidékein is trópusi éghajlat uralkodik, de ott nincs több/kevesebb korrupció (amennyire az adatok ismertek), mint a mérsékeltebb nagyvárosokban.
Szóval számomra úgy tűnik, hogy ez inkább ahhoz kapcsolódik, amit Tino úgy ír le, mint átmenetet a gazdálkodókról a városi életre/modern gazdaságra.
Igen, szeretem ezt az italbeszédet a lefolyóba tenni.
Amíg a thai kormány súlyosan alulfizeti népét, addig ezt a „korrupciót” nem lehet felszámolni. Valójában ennek tudatában épülnek fel a fizetések, tehát kis fizetés + “ajándékok”. Ez vonatkozik a rendőrökre is, akiknek szintén saját egyenruhát kell venniük + pisztolyt és golyót + motort stb. Ezt ezzel nem lehet felszámolni. A rendőrség is megkapja az összes bírság 50%-át. Sok példát tudok felhozni, amikor egy „adományozás” során, amelyben én is részt vettem, nagyon gyorsan lezajlott a folyamat. Az interneten egyetlen ügynökséget sem tudok megnevezni.
Egy biztos, theoS. A rendőrség súlyosan alulfizetett a gyakran veszélyes munkáért. Néha arra gondolok, hogy lehet, hogy én is ilyen helyzetben vagyok... Egyfajta szimpátiám van ez iránt.
Akkor Szingapúrnak korruptabbnak kellene lennie, mint Thaiföldnek, de ennek éppen az ellenkezője: Szingapúrban gyakorlatilag nincs korrupció!
„Ez vonatkozik Ázsiára is, ahol Kínát tekintik a legkorruptabbnak, Japánt pedig a legkevésbé korruptnak.”
Mindenesetre ez nem helyes. Globálisan Szingapúr az első 10, Japán pedig a 20. helyen áll. Kína ezzel szemben a 2016. helyet foglalta el 79-ban, messze elmaradva olyan országoktól, mint Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Laosz, Mianmar és Kambodzsa. (Lásd az átláthatóság nemzetközi indexét)
Szerintem a 4. pont a fő oka a kormányzati korrupciónak. Ez inkább az állampolgárokkal szembeni hatalmi pozíciót látja, mint a szolgáltatásnyújtás pozíciójában. A thaiföldi köztisztviselő ezért úgy véli, hogy a szolgáltatásnyújtásért külön kell fizetni, és egyáltalán nem feltételezi, hogy már havi fizetést kap az adóalapból. A fizetés nagysága ott aligha játszik szerepet. Valójában minél magasabb a fizetés (a pozíció), annál több pluszt kell fizetni.
Nem lep meg, hogy az emberek a rendőrséget tekintik a legkorruptabbnak. Az átlagpolgár ezt tapasztalja meg leginkább. A rendőrség által kapott korrupciós összegek azonban semmiek más minisztériumokhoz és minisztériumokhoz képest, ha nagy (és drága) kormányzati projektekről és beszerzésekről van szó. Gondoljon a közlekedésre, az egészségügyre, a hadseregre és a belügyekre (különösen a szárazföldi osztályra).
Tiszta cikk.
Ez sokkal világosabbá teszi (számomra) a thaiföldi ügyek helyzetét.
Korrupcióról írtam korábban, és nem akarom ismételni magam. Mégis, néhány pont:
1. A korrupció elleni küzdelem hatékonysága a kormány kitartásától függ a korrupció elleni küzdelemben. A korrupciós index (https://tradingeconomics.com/thailand/corruption-index) azt mutatja, hogy Thaiföld még mindig a vonal rossz oldalán áll (az átlag), és hogy a különböző kormányok korrupciója nem nagyon tér el. Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a korrupció ellen nem következetesen, hanem csak átmenetileg (a lakosság kedvéért) és csak a tünetek alapján harcolnak.
2. A megrontott („fekete”) pénz egy része kétségtelenül visszatalál a thai gazdaságba, és a vállalatok profitálnak ebből. Becslésem szerint ez elsősorban a „kisebb” összegekre vonatkozik, mint például a teapénzre, és nem a baht milliárdok korrupciójára, amelyeket nem lehet egyszerűen észrevétlenül elkölteni (lásd itt a „szokatlanul gazdagok” elleni harcot). Szerintem ez a nagy pénz gyakran eltűnik külföldön (ingatlanok, adóparadicsomok, részvények, bankszámlák Svájcban stb.), és semmit sem jelent a thai gazdaság számára;
3. a korrupció fő áldozata az állam, a kormány és/vagy mindenféle kormányzati szerv, és tágabb értelemben a thaiföldi lakosság, mivel együtt alkotják az államot. Ha valaki bahtmilliárdokat csal el az államtól (infrastruktúra, tűzoltóautók vásárlása, rendőrőrsök vagy fegyverek kivonásának elmulasztása, rizstámogatás), azt végső soron az adófizető fizeti.